Pizzagolyó

Tavaly nyáron találtunk a postaládában egy szórólapot és azonnal rámozdultunk. Pizzagolyót hirdetett, mi meg éppen éhesek voltunk. Kipróbáltuk. Bejött. A legközelebbi erkélypartin már a tapasztaltak rutinjával rendeltük a többieknek. Mindenkinek tetszett. Öröm és boldogság.

Történt aztán, hogy hosszú kihagyás után újra rendeltünk tőlük. Sokat kellett várni, kezdtük azt hinni, hogy elfelejtették a megrendelésünket. Amikor végre megérkezett, az egyik fele nyers volt, a másik viszont megégett. Nem frankó. Péter reklamált (nem is ő lenne, ha ezt szó nélkül hagyta volna :D), a legközelebbi rendelés ingyen volt. Megint félig nyers, félig égett szállítmányt kaptunk. Nem frankó. Nagyon nem. A szállítólevél alapos áttanulmányozása során kiderült, hogy egy másik franchise partner intézi a kiszállítást. A hosszabb kiszállítási időt a nagyobb távolság okozza, a sütési problémát nyilván a hozzáértés.

Gondolom, gyorsan kitalálható, hogy azóta nem rendeltünk tőlük és nem is tervezzük. A pizzagolyó viszont jó találmány. Nem sokkal bonyolultabb a hagyományos pizzánál, és mégis más. Bármit lehet bele tenni, amit a pizzára szokás, csak annyi a különbség, hogy szósz nem megy bele, mert kifolyna sütés közben. Zöldségeset sütöttem, mert ehhez volt itthon minden.

Hozzávalók (24 db golyóhoz):

a tésztához: 50 dkg liszt, 1 zacskó szárított élesztő, 1 teáskanál só, 1 evőkanál cukor, 2,5 dl víz, 60 ml olaj, 1-1 teáskanál oregánó, bazsalikom, petrezselyemzöld, 1 nagy gerezd fokhagyma;

bele: felkockázott répa, paradicsom, hagyma, sajt.

A folyékony hozzávalókkal kezdve mindent bepakolok a kenyérsütőgépbe, és elindítom a dagasztó-kelesztő programot. Ezután átgyúrom és három részre osztom. Egyenként kb. 5 mm vastag téglalapokká nyújtom őket (csak kézzel nyomkodtam, nem nyújtottam), megszórom a répával, a paradicsommal, a hagymával és a sajttal. Megszórom bazsalikommal, oregánóval, sózom, borsozom. (Óvatosan, mert a tészta is fűszeres, de aki nem fűszerezi a tésztát, az most lehet bátrabb.) Feltekerem őket olyan szorosan, ahogy csak a zöldségek engedik, mindegyiket 8 részre darabolom és sütőpapírral bélelt tepsibe rakom.

180°C-ra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt készre sütöm.

Mivel nincs benne szósz, mártogatóst készítek hozzá. Ez lehet a szokásos pizzaszósz (házi vagy konzerv paradicsomszósz és ketchup fele-fele arányban, bazsalikom, oregánó, petrezselyemzöld, só, bors), vagy fokhagymás tejföl. Bármelyikkel finom.

Paradicsomos-zöldséges spagetti

Hozzávalók: 1/2 csésze szójagranulátum, 1 kis fej hagyma, 1 nagy gerezd fokhagyma, kevés brokkoli, kelbimbó, néhány gyöngyhagyma, só, bors, vegamix, bazsalikom, oreganó, majoranna, (házi) paradicsomszósz, késhegynyi Erős Pista.

Az apróra vágott hagymát kevés olajon üvegesre párolom. Hozzáadom a fűszeres vízbe áztatott és kinyomkodott szóját, kicsit összepirítom, bőven meglocsolom paradicsomszósszal és kevés vízzel. Beleteszem a zöldségeket, a fűszereket és addig főzöm, amíg minden jól megpuhul. Ha nagyon elfőtt a leve, de még nem puhultak meg a zöldségek, adok hozzá még vizet.

Spagettivel, reszelt sajttal tálolom.

Bármilyen zöldséggel készíthető, ami éppen otthon van. Nekem most ezek voltak.

Caprese saláta

Hozzávalók: azonos mennyiségű koktélparadicsom és mozzarellagolyó, fekete olajbogyó, olívaolaj, bazsalikom, só, bors.

Egy tálban összekeverem a félbevágott paradicsomot és mozzarellát (nem szükséges félbevágni, de így könnyebb enni :D), ízlés szerinti mennyiségű olajbogyót dobálok bele, sózom, borsozom, megszórom aprított bazsalikommal, és nyakon öntöm olívaolajjal.

Gyors, egyszerű és finom. Pont úgy, ahogy szeretem. :)

Paradicsomos-gombás spagetti

Hozzávalók: 5-6 közepes fej gomba, 1 hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 1 csésze szójagranulátum, 2,5-3 dl házi paradicsomszósz, vegamix, só, bors, pirospaprika, petrezselyem, bazsalikom, oregánó, pár szem fekete olajbogyó, reszelt sajt.

Kevés olajon megfuttatom az apró kockára vágott hagymát, hozzáadom a beáztatott és kinyomkodott szóját, összepirítom. Beleteszem a felszeletelt gombát, összeforgatom (ha szükséges, adok még hozzá egy kis olajat), sózom, borsozom, és felöntöm a paradicsomszósszal és kb. 1 dl vízzel. Hozzáadom a fűszereket, belenyomom a fokhagymát, és az egészet alaposan összefőzöm, amíg a gomba és a hagyma is jól megpuhul. Ekkor beledobom a negyedekbe vágott olajbogyókat, és hagyom, hogy egyet rottyanjon.

Spagettivel az igazi, de bármilyen tésztával finom, ami éppen van otthon.

A tetejére reszelt sajtot -vagy ami még jobb: parmezánt- szórok, és melegen tálalom.

Nem tudom, minek nevezzem, mert bolognainak nem bolognai, már csak azért sem, mert a hús helyett szója van benne. Nápolyinak sem tudom nevezni, mert abban meg csak gomba van, legalábbis ahogy én tudom. Mindegy, nem is ez az érdekes. Finom és kész. :)

Focaccia, ahogy én készítem

Szeretem a fűszeres pékárukat, a kenyérbe is mindig kerülnek fűszerek, magvak, minden finomság, ami van itthon és -szerintem- illik hozzá. Szétnéztem a neten, hogy megtaláljam az igazi focaccia receptet, de valahogy egyik sem tetszett. Elővettem a jól bevált pizzatésztámat. Nem lett ugyan olyan puha, mint a bolti, de a házilag sütött kenyér sem olyan, mint a pékségek polcain figyelő társai. Pont ez a jó benne.:)

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 1 zacskó szárított élesztő, 2,5 dl langyos víz, 60 ml olaj, 1-1 teáskanál só és cukor, 2 gerezd fokhagyma, oreganó, bazsalikom, majoranna.

A hozzávalókat alaposan összegyúrom sima, rugalmas tésztává, és 1 órát kelesztem (vagy rábízom a kenyérsütő dagasztó funkciójára). Egy nagy tepsibe vagy két pizzasütő tálcára teszem, kb. 1 cm vastagságúra nyomkodom. Villával megszurkálom, belenyomkodok egész fokhagyma gerezdeket, kolbász-, paradicsom- és póréhagyma karikákat, vagy ami még eszembe jut.

200 °C-ra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt készre sütöm.

Töltött cukkíni

Mivel a hétvégét megint nem fogom itthon tölteni, nem terveztem a hétre bevásárlást. Azon gondolkodtam, mit lehetne alkotni a meglévő alapanyagokból, amit ebédnek lehet nevezni, amikor az egyik tévés szakács előkapott egy cukkínit és jól megtöltötte. Hiszen nekem is pihen két cukkíni a hűtőmben! Már tudtam, mi lesz az ebédem. Ugyan a tölteléket alaposan megváltoztattam, de a kezdőlökést megkaptam.

Hozzávalók: 1 cukkíni, kb. 1 marék szójagranulátum, 1 kis fej hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál házi lecsó (vagy 1 paradicsom), 1 kis krumpli, zsemlemorzsa, só, bors, petrezselyemzöld, majoranna, bazsalikom, oregano, szárított fűszerkeverék, csili.

A cukkínit félbevágom keresztben és hosszában is, hogy négy "hajót" kapjak. A héját rajta hagyom, a belsejét kikaparom úgy, hogy kb. 5 mm maradjon a héja mellett. A szóját fűszeres vízbe áztatom. Egy tálba aprítom a hagymát, fokhagymát, a cukkíni belsejét, belereszelem a krumplit. Hozzáadom az áztatott, kinyomkodott szóját, a lecsót, ízlés szerint fűszerezem, kevés csilivel megbolondítom (vagy egy késhegynyi Erős Pistával). Alaposan összedolgozom, és annyi zsemlemorzsát adok hozzá, hogy jól kezelhető masszát kapjak.

Egy jénai vagy más hőálló tál aljára kevés olajat öntök. A cukkínihajókat megtöltöm a masszával, a tálba sorakoztatom őket. Alaposan meglocsolom olajjal, hogy ne száradjon ki sülés közben. Közepesen meleg sütőben kb. 20 perc alatt megsütöm.

Hasonlót ettem egyszer, amikor egy barátnőm -akkori- olasz barátja készítette. Azt mondta, szicíliai módon készítette. A hagymát és a cukkíni belsejét ő megfutatta kevés olajon serpenyőben, de én ezt kihagytam. Szeretem, ha darabos a töltelék. Akkor láttam először, hogy nem áztatott kenyér, hanem zsemlemorzsa került a töltelékbe. Megtetszett, mert sokkal egyszerűbb. Azóta még a fasírtot is így készítem.

Ha kimarad némi töltelék (nekem maradt), az egyben kisüthető egy kis méretű hőálló tálban. Természeten ekkor is meg kell locsolni a tetejét olajjal, külöben kőkemény és ehetetlen lesz. Így viszont nagyon finom.

Fűszeres túrókrém

Néhány napja láttam a tévében, hogy előételként hasonló krémet készítettek. Akkor már tudtam, hogy záros határidőn belül ki fogom próbálni. Tulajdonképpen csak az ötletet használtam, hiszen eredetileg juhtúróval készült, amit viszont egyáltalán nem szeretek. Próbáltam, de képtelen vagyok megenni a nem tehéntejből készült tejtermékeket. A legtöbb keserű. Nekem. A legtöbb ismerősöm isteníti -többek között- a juhtúrót, én is megkóstoltam, de nem tudom megszeretni. Maradnak a tehéntejből készült termékek, abból viszont szinte minden. Ezekből nyerem én az állati fehérjét. Az utóbbi időben már kevésbé, de régebben szinte naponta kaptam meg, hogy milyen felelőtlen vagyok, mert a szervezetnek igenis szüksége van állati fehérjére. Nos, erről nem vagyok meggyőződve. Az a tény, hogy az ember fogazata és bélrendszere a mindenevő táplálkozásra alakult ki, szerintem nem jelenti azt, hogy mindent kell enni, csupán lehet. Szerencsések vagyunk, mert azt ehetünk, amit csak akarunk, bárki bármilyen táplálékallergiában szenved, biztosan talál magának olyat, amit ehet. Olyan nincs, hogy valaki éhenhal, csak azért, mert kényszerből vagy saját döntés alapján kiiktatásra kerül valamely étel a táplálkozásából.

Nekem a lakto-vegetáriánus étrend vált be, így érzem jól magam. Ez azt jelenti, hogy halat és tojást ugyan nem fogyasztok, de tejterméket igen, és abból sokat. Meg merem kockáztatni, hogy több tejterméket eszem sok húsevőnél. Tehát fogyasztok állati eredetű fehérjét, békén lehet engem hagyni.:)

Hozzávalók: 250 g túró, 1 kis pohár tejföl, só, bors, oregano, bazsalikom, petrezselyem, csilipaprika, olívaolaj.

A túrót egy tálkába teszem, belekeverem a tejfölt. Ízlés szerint sózom, borsozom, hozzáadok 1-1 mokkáskanál bazsalikomot, oreganót és petrezselymet, kevés apróra vágott csilit (ha nincs otthon, egy késhegynyi Erős Pista is megteszik, de akkor óvatosabban kell bánni a sóval). Alaposan összedolgozom, kevés olívaolajjal (1 löttyintés) lazítom.

Frissen sült házikenyérrel a legjobb.

Hajtott pizza

Egyszer régen igény támadt a hajtott pizzára, aztán gondoltam egyet, és megvalósítottam. Mindent ugyanúgy csináltam, mint a hagyományos pizza esetén, csak kettéhajtottam. Később kiderült, hogy nem egészen így kellett volna, de még most sem értem igazán, hogy lett volna jó.:) Mindegy, nekem már ez marad a hajtott pizza, mert így tetszik, így szeretem.

Hozzávalók a tésztához: 50 dkg liszt, 60 ml olaj, 1-1 teáskanál só és cukor, 1 zacskó szárított élesztő, 2,5 dl víz, 1 nagy gerezd fokhagyma, pizzafűszerek.

-szószhoz: 1 nagy konzerv sűrített paradicsom, ugyanennyi házi ketchup, só, bors, oregano, bazsalikom, petrezselyem, 2 gerezd fokhagyma.

A tészta hozzávalóit a fokhagymán és a pizzafűszereken kívül beleteszem a kenyérsütő gépbe, és bekapcsolom a kelesztő programot. Így van másfél órám, hogy összerakjam a szószt, és felaprítsam a feltétet, vagy ebben az esetben a betétet, csak annyi dolgom van a tésztával, hogy amikor a gép csipog, beleszórom az apróra vágott fokhagymát, oreganót, bazsalikomot és petrezselymet.

Amikor a tészta megkelt, kétfelé veszem, mindkét felét körlappá nyomkodom, megkenem a szósszal, a felére rászórom az ízlés szerinti zöldséget, sonkát, kolbászt, megszórom sajttal, és az üres felét ráhajtom a másikra. A széleket alaposan összenyomkodom, hogy sülés közben ne szökjön meg a szósz. A tetejét megkenem olajjal, és 220°C-ra előmelegített sütőben kb. 25 percig sütöm.

Ebből a mennyiségből 2 pizza lesz. Személyes tapasztalat alapján állíthatom, hogy ha nem fogy el az egész frissen, nem gond. Felmelegítve még talán finomabb.:)

Pizza, ahogy mi szeretjük

Ha a kenyeret házilag sütöm, miért venném a pizzát készen?:) Az ötletet az adta, hogy a legelső kenyérsütős könyvem legelső receptjét, a szögletes fehérkenyér nevű alapreceptet pizzatészta készítéséhez is alkalmasnak találta a szerző. Gondoltam, ezt ki kell próbálnom. Azóta így készül a pizzatésztánk, azaz kiegészítve mindenféle fűszerrel.

Hozzávalók (2 db kerek pizzához):

a tésztához: 50 dkg liszt, 1 zacskó szárított élesztő, 1 teáskanál só, 1 evőkanál cukor, 2,5 dl meleg víz, 60 ml olaj, 1-1 teáskanál oregánó, bazsalikom, petrezselyemzöld, 1 nagy gerezd fokhagyma;

a szószhoz: kb. 100 ml paradicsompüré, ugyanennyi ketchup, oregánó, bazsalikom, petrezselyemzöld, só, bors, pirospaprika, 2 nagy gerezd fokhagyma.

A tésztához először a száraz hozzávalókat elkeverem, hozzáadom a folyadékokat, és rugalmas cipót gyúrok. Liszttel megszórom, letakarom, és 1 órát állni hagyom.

Miután megkelt, kétfelé osztom, pizzasütő tepsire teszem, és kerek lappá nyomkodom (a közepétől kifelé haladva). Tetejüket megkenem az időközben összekevert szósszal, rászórom a tetszőlegesen kiválasztott feltétet, és 200°C-ra előmelegített sütőben kb. 20 percig sütöm. Légkeveréses sütőben egyszerre lehet a kettőt sütni. Ez az egyik, amiért szeretem a légkeveréses sütőt.:)

Miután lejárt a 20 perc, a pizzákat bőven megszórom reszelt sajttal, és kb. 5 percre visszateszem a sütőbe, hogy a sajt jól ráolvadjon, de ne égjen meg.