A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csokoládé. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csokoládé. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 31., csütörtök

Csokis temető

Tavaly nagy sikere volt a sírhelyes pohárkrémnek, ami tulajdonképpen Aranka puding volt megszórva csokireszelékkel, beleállítva egy keksz. Nem volt sok időm rá, hirtelen ez jutott eszembe. Idén újragondoltam. :)

Mivel idén nem nálunk lesz a Halloween buli, olyasmiben kellett gondolkoznom, amit szállítható, legalább azt kibírja, amíg két kerülettel (vagy mennyivel, most hirtelen nem is tudom, olyan sűrűn vagyunk egymás mellett :D) arrébb letesszük az asztalra.

Végre sikerült venni megfelelő méretű és formájú (téglalap) üvegedényt. Pont ilyesmire kerestem, ha nem is pontosan erre a maira. :)

Hozzávalók: 500 g mascarpone, 400 ml habtejszín, 10 dkg porcukor, 5 dkg kakaópor, 1 kupaknyi vaníliaaroma vagy 1 zacskó vaníliás cukor, babapiskóta (amennyi van itthon... nekem most kevés volt, de csak tölteléknek kellett, hogy ne essen szét az egész), étcsokoládé, márványmintás keksz (lehetőleg lekerekített, nekem a Jó reggelt! vált be legjobban), dekortoll (vagy porcukor-kakaópor-víz nylonzacskóban).

A mascarponet elkeverem a porcukorral, a vaníilával és a kakaóporral. A tejszín felverem és a mascarpones masszához adom. Alaposan, de nagy mozdulatokkal összekeverem, hogy ne törjem össze a habot.

Az edény aljára teszek egy sor babapiskótát, amit előtte picit belemártottam vízben feloldott kakaóporba (lehet kávéval is, de gyereknek is szántam). Erre kanalazom a krém kevesebb, mint harmadát. Megszórom kakaóporral, aztán újabb réteg babapiskótát teszek rá, de már nem baj, ha nem jut mindenhova. Erre újabb krém (a maradék felénél kevesebb), kakaópor, végül a maradék babapiskóta. A tetejére kerül a maradék krém. Óvatosan, kanalanként teszem a krémet a babapiskótára minden rétegként, mert ha gyorsan öntöm, a krém a piskóta alá kerül, felnyomja, nem lesz szép. Az egész tetejét megszórom kakaóporral, bőven megszórom reszelt étcsokoládéval. Lefedem és -lehetőleg- hűtőbe teszem, hogy jól összeérjenek az ízek, a piskóta megpuhuljon.


A kekszeket kettétöröm, megrajzolom őket, mintha sírkövek lennének (pl. RIP), és amikor megszáradt a felirat, tálaláskor sorban beleszúrom a csokoládéreszelékbe, mintha temető lenne.

Morbid, de Hallowen van. :)

2013. június 13., csütörtök

Cseresznyés-csokis muffin



Gergő szemszögéből :)



Tegnap délután kiflit szerettem volna sütni, hogy legyen mit reggelizni, és csak a szerencsén múlt, hogy nem pazaroltam el a hozzávalókat. Az volt a szerencsém, hogy Gergő aludt, és nem akartam zörögni a kenyérsütőgéppel, így kézzel készültem dagasztani. Az élesztőnél elakadtam. Szidtam magam, mert legutóbb, amikor sütöttem, és az utolsó zacskóval bontottam föl, mondtam is Péternek, hogy kell venni, de elfelejtettem felírni a listára. A száraz és a nedves hozzávalókat külön tálban eltettem későbbi felhasználásra, és kerestem az alternatív megoldást, amivel kitömhetjük a gyomrunkat reggel. Szétnéztem a lakásban, és megláttam a muffinos szakácskönyvet. Megvilágosodtam. Muffin! Ez az! Találtam egy elég jól variálható alapreceptet, azt feltuningoltam ezzel-azzal, és máris készen volt a reggelinek való. Persze, Gergő alig várta, hogy ehetőre hűljön, úgyhogy csak remélhettem, hogy marad valami reggelire is. :)

Hozzávalók (konyhai mérőkanállal mértem mindent, így űrmértékben adom meg): 3 dl liszt, 1,5 dl barnacukor, 1 tojás, 2 dl tejszín, 75 ml olaj, 1-1 kiskanál sütőpor és szódabikarbóna, pici só, egy marék cseresznye, csokikrém (65-70 %-os cskokoládétfolyamatos keverés mellett) felolvasztottam tejben, adtam hozzá néhány evőkanál barnacukrot).

A lisztet elkeverem a sóval, sütőporral és a szódabikarbónával. Belekeverem a többi hozzávalót, és alaposan összedolgozom. Beleszórom a magozott és apróra vágott cseresznyét (bármilyen apróra vágott gyümölccsel helyettesíthető, de nekem most ez volt itthon).

A muffinsütő mélyedéseit kibélelem papírral, és kb. háromnegyed részig töltöm a masszával. 200 °C-ra előmelegített sütőben kb. 20-25 percig sütöm. Amikor kihűlt, 2-3 kiskanál csokikrémet teszek a tetejére és késsel elkenem. Érdemes megvárni, hogy elhűljön a muffin, különben lecsorog a krém. Én így jártam. :)

2013. március 21., csütörtök

Csokis-mogyorós hokkaido kalács

Újra itt a Húsvét, jöhetnek a kalácsok. Gondoltam, kipróbálom a jól bevált receptet új töltelékkel. Felcsaptam a konyhaszekrényt, és választottam két dolgot, ami szerintem összeillik, így lett az idei első húsvéti kalács mogyorós-étcsokis-porcukros. (Fontos, hogy a mogyoró sózatlan legyen.)

Az étcsokit lereszeltem, a mogyorót klopfolóval apróra törtem.

Egészben. Frissen sülve.

2012. szeptember 25., kedd

Csocsiku, avagy a chocolate chip cookie, ahogy még én is szeretem

Néhány hete ajánlotta a szeretlekmagyarország a facebook oldalán, és azonnal lecsaptam rá. Alapvetően nem lelkesedem érte, mert amiket eddig kóstoltam, túl csokis volt. Péter viszont él-hal érte, és már túl vagyunk egy nagy csocsiku teszten (itthon csak így hívjuk, mert nagyon sokáig tart végigmondani :D), mert egyszer véletlenül vettünk egyet, amit azóta sem találunk, de a létező összeset végigkóstoltuk. (Így voltunk a csokis nápolyival is, de azt már feladtuk...).

Beszereztük a szükséges hozzávalókat, és nekiálltam. Megsütöttem. Az istennek sem akart összeállni. Mállott, morzsálódott, borzasztó volt, ráadásul olyan durván csokis volt, ami nekem már ehetetlenül keserű. A színe is nagyon sötét volt, nem is láttam még ennyire sötétet sehol. Először azt hittem, a mi ízlésünkkel van baj, és legközelebb harmadára csökkentettem a kakaópor mennyiségét. Jobb lett, de még mindig nem az igazi. Igaz, kevésbé, de még mindig keserű volt és morzsálódott.

Szombaton baráti összeröffenésre készültünk, és ígértem csocsikut. Gondolkoztam, hogy mi legyen a kakaóporral, mert éreztem, hogy valami nem stimmel. Aztán bevillant, hogy talán elírták a receptet. Kipróbáltam úgy, hogy elhagytam a nullát, azaz 3 dkg helyett 3 g kakaóport használtam, és -láss csodát- tökéletes lett. :)

Annyit változtattam még, hogy a csokidarab harmadát aszalt áfonyával helyettesítettem. Ezt a változatot én is szeretem.

Hozzávalók: 17 dkg liszt, 3 g keserű kakaópor, 1/2 teáskanál szódabikarbóna (vagy sütőpor, ha csak az van otthon), 10 dkg barna cukor, 15 dkg puha vaj, 1/2 teáskanál vanília kivonat, csipet só, 10 dkg apróra tördelt étcsokoládé (Szerecsent használtam), 5 dkg aszalt áfonya.

A lisztet, a kakaóport és a szódabikarbónát elkeverem, és félreteszem. Egy nagy tálban habosra keverem a puha vajat, a cukrot, a vanília kivonatot és a sót. Apránként a vajas masszához adom a lisztes keveréket. Alaposan összedolgozom (a végén már egészen nehéz), beleforgatom a csokoládédarabokat és az áfonyát.

Egy nagy gombócot formázok a masszából, és legalább 2 órára beteszem a hűtőbe. Amikor összeállt, diónyi gombócokat formázok belőle, lelapítom, és sütőpapírral bélelt tepsibe pakolom úgy, hogy maradjon köztük egy kis hely.

160 °C-ra előmelegített légkeveréses sütőben kb. 15 percig sütöm. Amikor kicsit hűlt,  lapát segítségével rácsra teszem, és hagyom száradni-hűlni.

Itt találtam: Balhétterem

2011. október 25., kedd

Halloween cookies

Évekkel ezelőtt találtam ezt a kekszreceptet a neten, akkor felírtam egy sajtpapírra, a forrást pedig jól elfelejtettem. Sajnálom, mert nagyon bevált. Akkor egyszer megsütöttem, és bár nekem nagyon ízlett, nem volt akkora sikere, mint gondoltam, így pihentettem. Aztán hazaköltöztem, és fogalmam sincs, melyik doboz mélyén pihennek a kiszúróim, pedig még repülős is van...

Kb. 2 hete (amikor a Glamour hétvége volt) rámkacsintott egy Halloween-es kiszúrószett. Aludtam rá párat, majd meséltem róla Péternek, aki néhány nap múlva beszerezte. Még aznap ki kellett próbálni. Szerencsére elsőre megtaláltam a receptet, pedig féltem, hogy újra meg kell keresni. Szerencsére meglett, így ki tudtam próbálni. A sok variáció közül a kakaós-csokireszelékesre esett a választás. Jó, hogy kipróbáltam, mert már tudom, mit kell másképp csinálni legközelebb.

Hozzávalók: 30 dkg liszt, 12,5 dkg vaj, 12,5 dkg cukor (nálam barna), fél-fél csomag sütőpor és vaníliás cukor, 1 dl tej, 1-1 kávéskanálnyi két kiválasztott ízből (jelen esetben kakaópor és csokireszelék).

A hozzávalókat alaposan összegyúrom, a masszát legalább fél órára a hűtőbe teszem. Ezután kb. 1 cm vastagságúra nyújtom, kiszaggatom. Sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom, és közepes hőfokon kb. 10 perc alatt megsütöm. Légkeveréses sütő esetén a hagyományos (alsó-felső) sütő funkciót választom, középre teszem a sütőt, és 180 °C-on sütöm 10 percig. Akkor sikerült jól, ha ropog a keksz.

Amit pedig másképp csinálok legközelebb, az a darabos íz kihagyása. Ha hagyományos kiszúró lenne, akkor simán mehetne bele minden darabos cucc, sőt. Ez viszont olyan, ami egy mozdulattal mintát nyom a keksz tetejére, és a nagyobb darabok ezt a mintát elnyomják. Kép is lesz, csak még ki kell nyernem a gépből. :)

2010. augusztus 23., hétfő

Fekete-fehér brownie


A tavalyi szülinapomra kaptam a barátaimtól egy csokoládékkal díszített dobozkát, benne 50 csokoládés édesség receptjével. Nem tudom, miért vártam eddig az első kipróbálásával.

Hozzávalók 40 db-hoz: 180 g étcsokoládé (Szerecsent használtam), 80 g vaj, 2 tojás, 175 g barna cukor, néhány csepp vaníliaaroma, 75 g liszt, 1/2 tk. sütőpor, 1/2 tk. só, 90 g fehér csokoládé, 50 g tört mandula, zsíradék a forma kikenéséhez.


Az étcsokoládéból 150 g-ot durvára vágok (én csak kockákra törtem), és a vajjal egy lábasba teszem, majd forró vízfürdőben (úgy értelmeztem, hogy gőz fölött), folytonos keverés mellett felolvasztom. A tűzről lehúzom, és hűlni hagyom. A sütőt 180°C-ra (légkeveréses sütőnél 160°C) előmelegítem. A tojásokat a cukorral és a vaníliaaromával egy tálban habosra keverem. A lisztet a sütőporral és a sóval összekeverem. 60 g fehér csokoládét felaprítok, a lisztbe keverem, és az egészet a csokis vajhoz adom. Beleteszem a tojásokat és a mandulát (mogyorót használtam, mert csak abból kaptam sózatlant) is, és simára keverem.

Egy szögletes formát (20x20 cm) kivajazok. Beleöntöm a masszát, és a sütőben kb. 30 percig sütöm. Kiborítom a formából, és rácsra téve hagyom kihűlni. A maradék fehér és étcsokoládét külön-külön felolvasztom, és a süteményt ezzel díszítem. Végül kb. 5x5 cm-es darabokra vágom, ha tudom. Leginkább csak repeszteni lehet a késsel, és törik, ahol törik.

Kép nincs róla, mert nem lett túl fotogén. :) Ha legközelebb szebb lesz, ígérem, hogy megörökítem.

2010. augusztus 1., vasárnap

Csokoládéfagylalt

Nem vagyok nagy jégkrémes, de ha néha megkívánom, akkor is általában ellenállok neki a benne rejlő tojás miatt. A tojást alapból nem szeretem, amiben nyersen van, azt meg egyáltalán nem eszem meg. Főleg most.

Azt hittem, nem lehet tojás nélkül fagylaltot készíteni, amíg bele nem akadtam ebbe a receptbe. Péter nagyon szereti az édességet, főleg a csokis dolgokat, úgyhogy amikor láttam, hogy nem kell bele tojás, már tudtam, hogy záros határidőn belül ki kell próbálni. Kicsit kevesebb csokit használtam, mert nekünk így is elég csokis volt. :) Akkora sikere volt, hogy csinálhattam volna többet. Egyetlen szépséghibája az volt, hogy még nem szállítottam át a robotgépemet, és nem sikerült habosra kevernem, ezáltal nem volt elég levegős, tálalás előtt jóval ki kellett venni a fagyasztóból, hogy meg lehessen támadni. Legközelebb már ez sem lesz akadály. :)

Hozzávalók: 2 zacskó Aranka krémpor, 6 dl tej, 200 g porcukor, 1 nagy tejföl, 4 evőkanál kakaópor (nem cukrozott), 200 g olvasztott étcsokoládé.

A krémet elkészítem a zacskón feltüntetett instrukciók alapján. Hozzáadom a tejfölt, a porcukrot és a kakaóport. Alaposan összekeverem (a későbbiekben a konyhai robotgép segítségével). Hozzáadom az olvasztott étcsokoládét, és amennyire csak tudom, elkeverem. Itt lesz majd nagy segítség a robotgép, mert kézzel nem sikerült teljesen elkeverni a meleg csokit a hideg masszában. Nem kellett külön csokit darabolnom bele. :)

Dobozba öntöm és beteszem a fagyasztóba. Ennyi. Finom és tojásmentes. Legközelebb gyümölccsel próbálom.

Itt találtam: Eve and Apple