Amikor Wang Mesternél megkóstoltam, tudtam, hogy gyakran szeretnék ilyet enni. Azt is tudtam, hogy nem fogok elég gyakran kínai étterembe menni (ha a kifőzdéket nem számoljuk, akkor ez volt az első), így amint hazaértünk, szinte azonnal elkezdtem keresni a neten a receptjét. Nem csodálkoztam nagyon, amikor Wang Mesternél találtam rá. :) Kicsit ugyan átalakítottam, mert inkább száradjon le a kezem, mint hogy nátrium-glutamátot tegyek bele, de alapvetően követtem az utasításokat. Így:
Hozzávalók: 1 nagy padlizsán, olaj, pekingi szósz, 1csipet só, 1-2 evőkanál cukor, néhány gerezd fokhagyma, esetleg kevés szójaszósz;
- a pekingi szószhoz: 4 kanál szójaszósz, 2 kanál vörösborecet, 1 teáskanál chiliolaj, 1 szál újhagyma apróra vágva.
A padlizsánt megpucolom, karikákra vágom, és az egyik oldalon keresztben, a másikon hosszában beirdalom. Kis ideig vízben áztatom, hogy ne szívjon magába sok vizet. Egy nagy serpenyőben felforrósítok egy kevés olajat (itt tértem el leginkább Wang mestertől), a padlizsán mindkét oldalát megsütöm, de vigyázok, hogy ne égjen meg, mert akkor keserű lesz, majd tányérra szedem.
A serpenyőbe (és a benne lévő forró olajba) öntöm a pekingi szószt, kevés vizet, sót adok hozzá, és beleteszem az apróra vágott fokhagymát. Hozzáadom a cukrot, majd visszateszem a padlizsánt. Alaposan elkeverem.
Ízlés szerint adhatunk hozzá egy kevés szójaszószt, de nekem így is elég. Nem lehet eleget készíteni belőle. :)
Itt találtam: Wang Mester Kínai konyhája