A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sós. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: sós. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. január 6., csütörtök

Kolbászos kifli

Még nyáron tetszett meg ez a harapnivaló, amikor egy kedves ismerős :) látott miket vendégül. Annyit ettünk belőle, amennyit éppen nem szégyelltünk, talán valamivel többet, így nem volt kérdés, hogy meg kellett szereznem a receptjét. Azonnal ki is kellett próbálni, és mivel egészen jól sikerült (és percek alatt elfogyott), úgy gondoltam, a szilveszteri buliba is tökéletes lesz. Kivételesen nem változtattam az eredeti recepten, csak a friss élesztőt cseréltem szárazra, mert az előbbivel nem tudok dolgozni.

Hozzávalók: 1 dl olaj, 2,5 dl tej, 50 dkg liszt, 1 teáskanál cukor, 1 csapott evőkanál só, fél csomag szárított élesztő, vékonyra szeletelt kolbász.

A hozzávalókat a fenti sorrendben a kenyérsütő gépbe pakolom, és a kelesztő program gondjaira bízom. Ezután 4 egyforma részre osztom, mindegyiket vékony körlappá nyújtom, és 8 cikkre vágom. Mindegyik cikkre teszek egy karika kolbászt, és a vastagabb végénél kezdve feltekerem.

15 percig hagyom kelni, majd 18°C-ra előmelegített sütőben 15-20 perc alatt megsütöm.

Sörkorcsolyának ideális.

Próbáltam ugyanezt sajttal is, de még gyakorolnom kell. Csúnyán kifolyt belőle, így Szilveszterre nem vállaltam be. :)

Burgonyás-sajtos muffin

Jó ideje nem jártam erre, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem is ettünk semmi újat. Egyszerűen örültem, ha alkottam valami ehetőt, néha valami újat (régit, kéket, kölcsöncuccot... :D), de a dokumentálásra, lejegyzésre már nem maradt energiám. Van alibim, bár ez akkor sem szép dolog. Igyekszem behozni a lemaradást.

Kezdjük a pótlást a szilveszteri/újévi alkotásokkal!

Mivel az utolsó gyermek által engedélyezett szilveszteri buliba valami normális ennivaló volt a belépő (nem chips és társai), és arra gondoltam, mindenki szendvicset fog gyártani, vagy valami hasonlót, mást szerettem volna. Felcsaptam a netet, és hosszasan keresgéltem olyan sós muffin receptet, amihez volt itthon hozzávaló. Így akadtam erre. Kicsit átvariáltam, kiegészítettem, de az alapján nem változtattam.

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 1 teáskanál sütőpor, 1 tojás, 5 evőkanál főtt, áttört burgonya, 10 dkg reszelt sajt, 3 dl tej, 1 dl olaj, 2 kávéskanál só, 1 paradicsom, 1 fej hagyma.

Egy nagyobb tálban összekeverem a burgonyát a tojással, tejjel, olajjal, sajttal és a sóval. A lisztet elkeverem a sütőporral, és a burgonyás masszához adom. A paradicsomot és a hagymát kockákra vágom, és óvatosan a tésztába keverem.

A muffinformát kivajazom, belekanalazom a tésztát, és kb. 180°C-ra előmelegített sütőben 30 percig sütöm, amíg a teteje aranybarna lesz.

A tetejére lehet szórni sajtot. Én elfelejtettem, de nélküle is finom volt.

Itt találtam: Házias konyha

2010. április 23., péntek

Zöldséges fasírt

Hozzávalók: 200-200 g brokkoli, kelbimbó és zöldborsó, 100 g gomba, 2 evőkanál tejföl, 1 nagy krumpli, 1 hagyma, 2 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál házi paradicsomszósz, vegamix, bors, szójaszósz, pirospaprika, petrezselyem, majoranna, zsemlemorzsa, olaj.

A zöldségeket apróra vágom és megpárolom. Egy nagy tálban összekeverem az apróra vágott hagymát, a párolt zöldségeket, a fűszereket, 1 evőkanál olajat, belereszelem a krumplit, belenyomom a fokhagymát. Annyi zsemlemorzsát adok hozzá, hogy könnyen formázható masszát kapjak. Nem jó, ha túl lágy, mert akkor sütés közben szét fog esni. Tapasztalat...

Nedves kézzel tetszőleges nagyságú golyókat formázok a masszából, meghempergetem zsemlemorzsában, és bő, forró olajban aranybarnára sütöm.

Ha szeretném elkerülni az olajszagot -általában szeretném :)-, akkor tűzálló tálat (jénai vagy sütőben használható Tupperware edény) vékonyan kikenek olajjal, zsemlemorzsát szórok bele, és beleteszem a masszát. A tetejét alaposan meglocsolom olajjal, hogy ne száradjon ki, megszórom zsemlemorzsával. Közepes hőmérsékletű sütőben addig sütöm, amíg a széle megpirul.

Rizzsel, krumplipürével tálalom, de főzelékhez is isteni. :)

2009. július 8., szerda

Palacsintatésztában sült mindenféle kuszkusszal

Az Aldiban járva érdekes dolgot láttam meg a polcon. A felirat alapján kuszkuszt takart a csomagolás. Figyelemfelkeltő elnevezésük volt: hot and spicy és coriander and lemon. Gondoltam, teszek egy próbát.

A citromosat halhoz ajánlották. Aznap az volt Attilának a vacsora egy -szégyellem bevallani- félkész rántott hallal. Erre futotta az időmből. Tetszett neki, így bátran nyúltam a másik dobozhoz. Rántani akartam mellé valamit, de mivel nem volt itthon zsemlemorzsa, mást kellett kitalálnom. Gondoltam egy merészet, és palacsintatésztába forgattam mindent, amit arra érdemesnek éreztem.:) Nem bántam meg.

Hozzávalók: liszt, tojás (vagy Orgran No Egg tojáspótló), tej, só, víz, olaj, fűszerek, kuszkusz.

A szokásosnál sűrűbb palacsintatésztát készítek, ízlés szerint beleszórók zöldfűszereket vagy akár magyaros fűszereket, ahogy tetszik. Kiklopfolt, besózótt sertésszeleteket, gombafejeket, hagymakarikákat forgatok bele. Bő, forró olajban pirosra sütöm őket.

A kuszkuszhoz annyi forró vizet adok, hogy éppen nem lepje el, egyet forralok rajta, majd félrehúzva, fedő alatt tartom kb. 3 percig. Ennyi. A világ legegyszerűbb körete és nagyon finom. Attila első kóstoláskor azt mondta, talán jobb a rizsnél is.;)

Éreztem, hogy nem az ilyen előre ízesített kuszkusz az egyetlen a piacon, ezért nyitott szemmel jártam, és megtaláltam a natúr változatot. Régen piszkálta már a fantáziámat, mert hallottam már néhány helyen, mégis kellett a lökés, meg kellett látnom a konyhakész verziót az Aldiban. Tulajdonképpen csak annyiban különbözik a simától, hogy van benne mindenféle fűszer. Nincs előfőzve, hiszen mindössze 3 perc alatt készen van. Ráadásul, ha a simát veszem, úgy fűszerezem, ahogy csak akarom.

2009. július 2., csütörtök

Vendégváró falatok Ágitól, és annak vega változata

Mostanában kicsit pihent a blog, mivel a fényképező feladta a harcot saját maga ellen. Fénykép nélkül ki látott konyhás blogot? Na, majd most. Mivel a gép továbbra sem akarja az igazságot, egy ideig kép nélkül kerülnek ide az ételek, aztán majd pótolom, ha lesz mivel.

Valamikor nyáron Áginál jártam, ő adta a követező vendégváró falat receptjét és ötletét. A vega változat már az én szüleményem, hogy nekem se kelljen vágyakozva néznem, ahogy a húsevők falatoznak.:)

Hozzávalók:

az eredetihez: tortilla lapok, torma, salátalevél, sonka;

a vega változathoz: tortilla lapok, zöldségkrém (párolt cukkíni, hagyma, fokhagyma, mustár, tejföl, só, bors a Konyhai Mindentudóban pépesre keverve), salátalevél.

A tortilla lapokat pár másodpercig melegítem a mikróban, megkenem tormával vagy a zöldségkrémmel, befedem sonkával és megmosott salátalevéllel (a vega változatból a sonka értelemszerűen kimarad:D). Szorosan összetekerem, becsavarom alufóliába, hogy biztosan ne essen szét, és néhány órára a hűtőbe teszem. Tálalás előtt kicsomagolom, karikákra vágom, és egymás mellé pakolva tányérra rakom.

Aggódtam, hogy szét fog esni, de esze ágában sem volt.:)

Apró megjegyzés, hogy bár 2 húsevő és 1 vega számára készültek, a vega változat hamarabb elfogyott. Ezzel nem azt mondom, hogy az volt a jobb, inkább azt, hogy nem minden rossz egy húsevőnek, amiben nincs hús.;)

2009. február 25., szerda

Mindenféle palacsinta

Tegnap Pancake Tuesday volt, itt így hívják a Húshagyó Keddet. Nekem tetszik.:) Vannak az íreknek olyan szokásaik, amik kifejezetten tetszenek, mint pl. ez a palacsinta nap. Beszereztem a szükséges hozzávalókat, és nekiálltam a két különböző palacsintatészta összeállításának -az okról később-.


Egyes számú verzió, azaz ahogy Attila szereti

Hozzávalók: 20 dkg liszt (itt: cream vagy plain flour), 2 tojás, 5 dl tej, csipet só, 50 ml olaj.

Egy nagy tálban habverővel vagy a Tupperware Konyhai Mindentudóval alaposan összekeverem a hozzávalókat. Vékonyan kiolajozom a palacsintasütőt az első palacsinta sütéséhez, de a továbbiakban erre nincs szükség, a tésztában lévő olaj biztosítja, hogy ne égjen le.

Töltelék: reszelt vagy darabolt füstölt sajt, bacon

Öntet: natúr joghurt (görög stílusút kaptam, így azt használtam), csipet só, bors


Kettes számú verzió, azaz ahogy én szeretem

Nem szeretem a tojást. Hacsak lehet, elhagyom a sütikből is, de mivel másokat erre nem kárhoztatok, ha nem akarják, így általában kétféleképpen készítem az ételeket. Már, amennyiben megoldható.



Hozzávalók: 20 dkg liszt (itt: cream vagy plain flour), 2 tojásnak megfelelő pótló (Orgran No Egg), 5 dl tej, csipet só, 50 ml olaj.

Töltelék: reszelt vagy darabolt füstölt sajt, párolt zöldségek (Tupperware Mikropárolóban, mikróban max. fokozaton 10 perc).

Öntet: az Attiláéval megegyező.

Melegen, petrezselyemzölddel megszórva tálalom.

2009. február 1., vasárnap

Tonhalas csiga

Éppen azon gondolkodtam, hogy kellene valamit készíteni a konyhaszekrényben lapuló tonhalkonzervből, amikor rátaláltam erre a receptre. Kapásból a tonhalsaláta jutott eszembe, de azonnal elvetettem, mert Attila nem egy nagy salátás. A tonhalat viszont szereti, és mivel én még a szagát sem, viszonylag ritkán készítem. Az viszont mégsem állapot, hogy csupán ezért száműzzem a konyhából.:) A következő löketet az adta, hogy Veronicanak megígértem, hogy ha látok, veszek neki filo pastry-t (kb. rétestészta). Láttam. Vettem magamnak is. Nem árt, ha van itthon, és még éppen ennyi hely volt a fagyasztóban. Vettem puff pastry-t (kb. levelestészta) is, a csigához pont ilyenre volt szükségem. Mivel a fagyasztóban teltház volt, kicsit átvariáltam, és ezt a tonhalas csigát készítettem Attilának ebédre.

Hozzávalók: kb. 200 g leveles tészta (dobozos, előre kinyújtott változatot használtam), 1 tonhalkonzerv, 1-1 evőkanál tejföl és mustár, 1 evőkanál frissen facsart citromlé, só, bors, fűszerek, szezámmag.


A tonhalkonzervet lecsöpögtetem és villával összetöröm. Hozzáadom a tejfölt, a mustárt, a citromlevet, sózom, borsozom, és tetszés szerint fűszerezem -én bazsalikomot és oregánót használtam-. Alaposan összekeverem. A tésztát az előírásnak megfelelően előkészítem -csak szobahőmérsékleten kellett tartanom kb. 1,5 órát, majd kitekerni:)-, rákenem a tonhalas masszát úgy, hogy az egyik szélén 3-4 cm széles részt üresen hagyok, majd felkerem. 3 cm széles darabokra szeletelem, és sütőpapírral kibélelt tepsibe sorakoztatom a csigákat. Ez a rész a legnehezebb, mivel a tonhalas massza minden, csak nem szilárd. Rendesen megharcoltunk egymással, mire sikerült. Mindegyik csiga tetejét megszórom szezámmaggal, és 220°C-ra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt megsütöm, hogy a teteje picit megpiruljon.


Itt találtam: Eve & Apple