Pizzás papucs

Valami újat akartam kipróbálni, de nem bíztam a véletlenre, hanem egy régi, jól bevált receptet szedtem elő. Reggelire szerettem volna sütni valamit, és első gondolatom a lekváros kifli volt, de aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha valami sósat sütnék. Volt még gomba a hűtőben, az ötlet gyorsan megszületett.

Hozzávalók: 40 dkg liszt, 2,5 dl tej, 1-1 evőkanál barnacukor és só, 1-1 evőkanál extra szűz olívaolaj és tejföl (lehet kefír is, de nekem általában ez van itthon), fél csomag szárított élesztő; a tetejére 3 evőkanál magkeverék, 1 kis fej hagyma, fokhagyma, 3 gomba, reszelt sajt, paradicsompüré (nálam anyu házi pirosaranya), pizzafűszer.

A hozzávalókat (a tejjel, az olajjal és a tejföllel kezdve) a kenyérsütőbe pakolom, és elindítom a dagasztó-kelesztő programot. Amikor készen van, lisztes deszkán átgyúrom, két részre osztom. Ujjnyi vastag körlappá nyújtom, és négy részre osztom. A szélesebb résznél kezdve feltekerem, hogy kifliformákat kapjak, de nem hajlítom meg, hanem egyenesen hagyva teszem a sütőpapírral bélelt tepsibe.

Éles késsel mélyen bevágom a kifliket, hogy szétnyíljanak. A vágásba 2 kiskanál paradicsompürét teszem, erre az apró kockára vágott hagymát, fokhagymát és gombát, végül az egészet lefedem reszelt sajttal. 

200 °C-ra előmelegített sütőben (alsó-felső sütés, középen) kb. 30 perc alatt megsütöm. Akkor jó, ha már pirulnak a végek. :)

Nem lehet abbahagyni...

Cseresznyés-csokis muffin

Gergő szemszögéből :)

Tegnap délután kiflit szerettem volna sütni, hogy legyen mit reggelizni, és csak a szerencsén múlt, hogy nem pazaroltam el a hozzávalókat. Az volt a szerencsém, hogy Gergő aludt, és nem akartam zörögni a kenyérsütőgéppel, így kézzel készültem dagasztani. Az élesztőnél elakadtam. Szidtam magam, mert legutóbb, amikor sütöttem, és az utolsó zacskóval bontottam föl, mondtam is Péternek, hogy kell venni, de elfelejtettem felírni a listára. A száraz és a nedves hozzávalókat külön tálban eltettem későbbi felhasználásra, és kerestem az alternatív megoldást, amivel kitömhetjük a gyomrunkat reggel. Szétnéztem a lakásban, és megláttam a muffinos szakácskönyvet. Megvilágosodtam. Muffin! Ez az! Találtam egy elég jól variálható alapreceptet, azt feltuningoltam ezzel-azzal, és máris készen volt a reggelinek való. Persze, Gergő alig várta, hogy ehetőre hűljön, úgyhogy csak remélhettem, hogy marad valami reggelire is. :)

Hozzávalók (konyhai mérőkanállal mértem mindent, így űrmértékben adom meg): 3 dl liszt, 1,5 dl barnacukor, 1 tojás, 2 dl tejszín, 75 ml olaj, 1-1 kiskanál sütőpor és szódabikarbóna, pici só, egy marék cseresznye, csokikrém (65-70 %-os cskokoládétfolyamatos keverés mellett) felolvasztottam tejben, adtam hozzá néhány evőkanál barnacukrot).

A lisztet elkeverem a sóval, sütőporral és a szódabikarbónával. Belekeverem a többi hozzávalót, és alaposan összedolgozom. Beleszórom a magozott és apróra vágott cseresznyét (bármilyen apróra vágott gyümölccsel helyettesíthető, de nekem most ez volt itthon).

A muffinsütő mélyedéseit kibélelem papírral, és kb. háromnegyed részig töltöm a masszával. 200 °C-ra előmelegített sütőben kb. 20-25 percig sütöm. Amikor kihűlt, 2-3 kiskanál csokikrémet teszek a tetejére és késsel elkenem. Érdemes megvárni, hogy elhűljön a muffin, különben lecsorog a krém. Én így jártam. :)