Kis quiche

Érzem, hogy hatásvadász a cím, de ennél jobbat nem tudtam. Egyébként meg tényleg az. Gergő végérvényesen és visszafordíthatatlanul elszakította a szilikon tortaformámat, a gyümölcstortának való formában pedig ezt nem lehet sütni, így muszáj voltam B tervet kidolgozni. A tortaformát egyébként alaposan megsirattam, ugyanis nem elég, hogy jó drága volt, de majdnem 10 éves (ha be nem töltötte), eléggé a szívemhez nőtt. Szerintem Dublinban is velem volt, de nem vagyok benne biztos, annyi mindent kicipelt(tett)em.

Tortaforma elsiratva, másik nem volt, jöhetett a B terv. A muffinsütőre esett a választásom. Gondoltam, ami nagyban eléggé átsül, az kicsiben biztosan még jobban, és így legalább nem kell felvágni, hanem eleve adagonként sül. Tetszett az ötlet.

Hozzávalók:

a tésztához: 50 g vaj, 1 pohár liszt, 1 teáskanál só, 3 evőkanál víz;

a töltelékhez: 3 tojás, 1 kis pohár tejföl, ugyanennyi tej, só, bors, 1 fej hagyma, 1 paradicsom, 2 bögre sajt.

A vajat elmorzsolom a liszttel, belekeverem a sót, és a vízzel jól összegyúrom. Az így kapott tésztát 12 részre osztom, körlapokká nyomkodom, és kibélelem velük a muffinsütő mélyedéseit. Nem baj, ha nem vonja be teljesen, bőven jó, ha csak egy pici szegélye van.

Egy tálban összekeverem a tojásokat a tejföllel és a tejjel. Sózom, borsozom, belekeverem a kockára vágott sajtot, paradicsomot és hagymát. A keveréket a tésztával kibélelt mélyedésekbe kanalazom úgy, hogy lehetőség szerint mindegyikbe egyformán jusson darabos és folyékony cucc.

180°C-ra előmelegített sütőben (középen, hagyományos sütéssel --> légkeveréses sütő esetén ez az a program, amit két párhuzamos egyenessel jelölnek) kb. 45 perc alatt megsütöm. Érdemes kicsit hűlni hagyni, mert könnyebb kiszedni a formából, kevésbe törékeny, ha már nem forró.

Bulgur saláta

Mondanám, hogy tabuleh, de nem az. Valami nagyon hasonló, de mégsem. Leginkább felturbózott tabuleh-nak mondanám; ezért talán nem kövez meg senki. Tabuleh volt a terv, de úgy gondoltam, teszek bele ezt-azt, és kenyérrel együtt jó lesz ebédre. Így is lett. Kétfélét készítettem, mert egyrészt nem volt dupla munka, másrészt így mindenki azt kapta, amit szeret. Az egyik vega, azaz vegán, mert még tejtermék sincsen benne, a másik viszont tonhalas, azaz pesco-lacto-ovo vega, ami ha akarom vega, ha akarom nem. :)

Hozzávalók:

tonhalashoz: 1/2 csésze bulgur, 6 koktélparadicsom, 1 hagyma, 1 kis konzerv tonhal (kb. 50 g), 1-1 teáskanálnyi petrezselyem és menta, 6-6 teáskanál extra szűz olívaolaj és citromlé, 1 evőkanál só, 1 teáskanál feketebors;

zöldségeshez: 1/2 csésze bulgur, 6 koktélparadicsom, 1 hagyma, 1 kisebb cukkíni, 1-1 teáskanálnyi petrezselyem és menta, 6-6 teáskanál extra szűz olívaolaj és citromlé, 1 evőkanál só, 1 teáskanál feketebors.

A bulgurt 1,5-2 órára hideg vízbe teszem. Amíg ázik, felkockázom a paradicsomot, a hagymát és a cukkínit. A cukkínit megpárolom. Két külön tálban összekeverem a hozzávalókat. Az egyik adaghoz a tonhalat, a másikhoz a megpárolt cukkínit adom. Amikor megpuhult a bulgur, kinyomkodom és azt is a többihez adom. Megszórom a petrezselyemmel, a mentával, meglocsolom az olívaolajjal és a citromlével, sózom, borsozom. Alaposan összekeverem.

Fogyasztás előtt érdemes kicsit hagyni, hogy összeérjenek az ízek, esetleg lehűteni, de mi nem bírtunk ennyit várni. Nem randikaja, mivel nyers hagyma van benne, de nagyon finom.

Olajbogyós-csilis kenyérrel ettünk, mert éppen ez volt itthon, de gondolom, közel-keleti kenyérfélével az igazi. Ha megtanulok olyat sütni, majd mi is azzal esszük. :)

Pizzagolyó

Tavaly nyáron találtunk a postaládában egy szórólapot és azonnal rámozdultunk. Pizzagolyót hirdetett, mi meg éppen éhesek voltunk. Kipróbáltuk. Bejött. A legközelebbi erkélypartin már a tapasztaltak rutinjával rendeltük a többieknek. Mindenkinek tetszett. Öröm és boldogság.

Történt aztán, hogy hosszú kihagyás után újra rendeltünk tőlük. Sokat kellett várni, kezdtük azt hinni, hogy elfelejtették a megrendelésünket. Amikor végre megérkezett, az egyik fele nyers volt, a másik viszont megégett. Nem frankó. Péter reklamált (nem is ő lenne, ha ezt szó nélkül hagyta volna :D), a legközelebbi rendelés ingyen volt. Megint félig nyers, félig égett szállítmányt kaptunk. Nem frankó. Nagyon nem. A szállítólevél alapos áttanulmányozása során kiderült, hogy egy másik franchise partner intézi a kiszállítást. A hosszabb kiszállítási időt a nagyobb távolság okozza, a sütési problémát nyilván a hozzáértés.

Gondolom, gyorsan kitalálható, hogy azóta nem rendeltünk tőlük és nem is tervezzük. A pizzagolyó viszont jó találmány. Nem sokkal bonyolultabb a hagyományos pizzánál, és mégis más. Bármit lehet bele tenni, amit a pizzára szokás, csak annyi a különbség, hogy szósz nem megy bele, mert kifolyna sütés közben. Zöldségeset sütöttem, mert ehhez volt itthon minden.

Hozzávalók (24 db golyóhoz):

a tésztához: 50 dkg liszt, 1 zacskó szárított élesztő, 1 teáskanál só, 1 evőkanál cukor, 2,5 dl víz, 60 ml olaj, 1-1 teáskanál oregánó, bazsalikom, petrezselyemzöld, 1 nagy gerezd fokhagyma;

bele: felkockázott répa, paradicsom, hagyma, sajt.

A folyékony hozzávalókkal kezdve mindent bepakolok a kenyérsütőgépbe, és elindítom a dagasztó-kelesztő programot. Ezután átgyúrom és három részre osztom. Egyenként kb. 5 mm vastag téglalapokká nyújtom őket (csak kézzel nyomkodtam, nem nyújtottam), megszórom a répával, a paradicsommal, a hagymával és a sajttal. Megszórom bazsalikommal, oregánóval, sózom, borsozom. (Óvatosan, mert a tészta is fűszeres, de aki nem fűszerezi a tésztát, az most lehet bátrabb.) Feltekerem őket olyan szorosan, ahogy csak a zöldségek engedik, mindegyiket 8 részre darabolom és sütőpapírral bélelt tepsibe rakom.

180°C-ra előmelegített sütőben kb. 25 perc alatt készre sütöm.

Mivel nincs benne szósz, mártogatóst készítek hozzá. Ez lehet a szokásos pizzaszósz (házi vagy konzerv paradicsomszósz és ketchup fele-fele arányban, bazsalikom, oregánó, petrezselyemzöld, só, bors), vagy fokhagymás tejföl. Bármelyikkel finom.