Pizzás papucs

Valami újat akartam kipróbálni, de nem bíztam a véletlenre, hanem egy régi, jól bevált receptet szedtem elő. Reggelire szerettem volna sütni valamit, és első gondolatom a lekváros kifli volt, de aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha valami sósat sütnék. Volt még gomba a hűtőben, az ötlet gyorsan megszületett.

Hozzávalók: 40 dkg liszt, 2,5 dl tej, 1-1 evőkanál barnacukor és só, 1-1 evőkanál extra szűz olívaolaj és tejföl (lehet kefír is, de nekem általában ez van itthon), fél csomag szárított élesztő; a tetejére 3 evőkanál magkeverék, 1 kis fej hagyma, fokhagyma, 3 gomba, reszelt sajt, paradicsompüré (nálam anyu házi pirosaranya), pizzafűszer.

A hozzávalókat (a tejjel, az olajjal és a tejföllel kezdve) a kenyérsütőbe pakolom, és elindítom a dagasztó-kelesztő programot. Amikor készen van, lisztes deszkán átgyúrom, két részre osztom. Ujjnyi vastag körlappá nyújtom, és négy részre osztom. A szélesebb résznél kezdve feltekerem, hogy kifliformákat kapjak, de nem hajlítom meg, hanem egyenesen hagyva teszem a sütőpapírral bélelt tepsibe.

Éles késsel mélyen bevágom a kifliket, hogy szétnyíljanak. A vágásba 2 kiskanál paradicsompürét teszem, erre az apró kockára vágott hagymát, fokhagymát és gombát, végül az egészet lefedem reszelt sajttal. 

200 °C-ra előmelegített sütőben (alsó-felső sütés, középen) kb. 30 perc alatt megsütöm. Akkor jó, ha már pirulnak a végek. :)

Nem lehet abbahagyni...

Pesti pompos

Egyáltalán nincs nemzeti ünnepi hangulatom. Gondoltam, segítek az ügyön, és készítek valami magyarosat. Nem volt se kedvem, se energiám bonyolult ételre, így a pörkölt, gulyás és társaik meg sem fordultak a fejemben. Gyorsan átgondoltam, mi van itthon, ami gyorsan lehet finomat készíteni. Így jutottam a pomposhoz. Kenyérlángosnak is hívhatjuk, de a pompos rövidebb, és nekem jobban tetszik. Többféle tésztareceptet olvastam már, némelyikhez krumpli is kell, de én nem bonyolítottam.

Mivel nem Tökön lakunk, nem ott sütöttem, és nem is láttam még eredeti töki receptet, nagyképűség lenne a részemről töki pomposnak nevezni. Nem vagyok benne biztos, hogy az igazi recept szerint sütöttem (sőt, biztos vagyok benne, hogy nem), ezért nem hívnám simán pomposnak. Legyen pesti pompos. Ebben benne van, hogy igyekeztem kőzelíteni az eredetihez, de pofoztam rajta kicsit, és itt sütöttem. :)

Hozzávalók: 

a tésztához:50 dkg liszt, 250 ml langyos víz, 60 ml olaj, 1-1 púpos evőkanál cukor és só, fél csomag száraz élesztő (van olyan élesztő, amiből egész tasak kell 50 dkg liszthez, ez rajta van a zacskón);

feltét: tejföl, néhány gerezd fokhagyma, só, bors, lilahagyma, bacon.

A vízzel és az olajjal kezdve a kenyérsütőgépbe pakolom a hozzávalókat, és elindítom a dagasztó-kelesztő programot (1,5 óra). Ha nincs gép, kézzel dagasztom, és 1 órát hagyom kelni.

A telfölt összekeverem a zúzott fokhagymával, sózom, borsozom, A hagymát karikára, a bacont csíkokra vágom.

Amikor a tészta megkel, átgyúrom, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, kézzel nyomkodva egyenletesen eloszlatom. A tetejét megkenem a fokhagymás tejföllel, megszórom a hagymával és a baconnel.

180 °C-ra előmelegített sütőben 25 pec alatt készre sütöm.

Vegaváltozat: lehagyom róla a bacont. Nem hiányzik. :)

Medvehagymás-olívás kenyér magokkal

Vasárnap volt a Kenyér Világnapja, aminek eddig a létezéséről sem tudtam. Monin keresztül értesültem arról a kezdeményezésről, miszerint a világnap alkalmából süssünk még egy kenyeret. Mivel csak végszükség esetén veszünk kenyeret, egyébként én sütöm, nem tűnt nagy feladatnak, hogy eggyel többet süssek. Olyat szerettem volna, amit még eddig nem sütöttem. Első körben valami jó barna kenyérre gondoltam, elsősorban teljeskiőrlésű tönköly- vagy rozslisztesre, mert mostanában ezekkel, azaz ezek és a fehérliszt arányával kísérletezem, hogy meddig lehet elmenni úgy, hogy ne legyen a kenyér fojtós. Monitól kaptam két igen tetszetős receptet, de az egyiknél kovászt olvasva megfutamodtam (nem adtam még föl, de majd úgy szeretném kipróbálni, hogy nagyon sok időm van rá), így a másodikra esett a választásom.

Vasárnap elszántan vettem elő a liszteket, hogy nekiálljak a rozsos kenyérnek, de egyetlen árva élesztőt találtam a dobozban, az pedig kellett az ebédre szánt pizzagolyóhoz. A kenyérnek várnia kellett. Hétfőn aztán beszereztem az élesztőt, de este annyira hulla voltam, hogy képtelen voltam nekiállni a sütésnek. Kedden reggel beállt a derekam, csak délutánra lettem olyan állapotban, hogy el merjem kezdeni. Megnéztem jobban a receptet. A fehér- és a barnaliszt együttes tömege 700 g... Nem jó. Nem fér bele a kenyérsütőbe, ha megkel. Nem volt hangulatom a felezésre, így előkaptam a kedvenc kenyerünk receptjét. Felturbózva ez lett a világnap alkalmából készült kenyerem. Sógorjelölt megkérdezte, melyik pékségben vettük. :)

Felturbózás: az eredeti receptet annyival egészítettem ki, hogy szórtam bele mindenféle magot, amit itthon találtam (kb. 2 evőkanál), 1 evőkanál szárított medvehagymát és 6-7 szem negyedelt olajbogyót.

Fokhagymás kenyér

Miután Péter lakásában, ahova szépen lassan átcuccolok, végre lett konyha, azaz gépek, muszáj volt -egy fagyasztott pizza megsütése után- felavatni a sütőt. Újra házi kenyeret fogunk enni. A mai fokhagymás kenyérhez fogtam a toszkán kenyér receptjét és felturbóztam némi fokhagymával. Az alakján is változtattam; nem cipó alakúra sütöttem, hanem beletettem egy téglalap alakú kenyérsütő formába. Nem tudom, hogy jobb. Így is finom volt.

Hozzávalók: 500 g liszt, 1 csomag szárított élesztő, 275 ml langyos víz, csipet cukor, 4 evőkanál olívaolaj, só, 1 nagy vagy 2 kis gerezd fokhagyma.

A hozzávalókat a kenyérsütő gépbe pakolom, beállítom a kelesztő programot, és a gondjaira bízom. (Mivel most reggelre szeretettem volna friss kenyeret, beprogramoztam a gépet, ezért gondosan ügyeltem rá, hogy alulra kerüljenek a folyadékok, és az éjszaka során még véletlenül se találkozzanak az élesztővel.) Miután elkészült, kiütögetem a tésztából a levegőt, kicsit átgyúrom, a liszttel megszórt formába teszem, megvágom párszor a tetejét, és letakarva további 45 percig pihentetem.

200°C-ra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütöm.

Az eredmény kívül ropogós, belül puha és illatos kenyér. Szeretjük ezt a változatot is.

Toszkán kenyér (Pane Toscana)

Amikor Írországból hazajöttem, kaptam egy könyvet a barátaimtól. Egy szuper kenyérsütési könyvet. Ismernek.:) Ezt a receptet is ebben a könyvben találtam. Bevált. Megszerettem.

Toszkánában a kenyér fontosabb szerepet játszik a táplálkozásban, mint a tészta. Ez a kenyeret hagyományosan só nélkül készítik, hogy ezzel ellensúlyozzák a szalámi, sonka és a sajtok sósságát. Hagyományosan fatűzelésű kemencében sütik, de mivel nekem olyanom nincs, marad a gázsütő.

Hozzávalók: 500 g liszt, 1 csomag szárított élesztő (vagy 25 g friss), 275 ml langyos víz, csipet cukor, 4 evőkanál jó minőségű olívaolaj.

A hozzávalókat a kenyérsütő gépbe pakolom, és a dagasztó-kelesztő program gondjaira bízom. Ha a kézzel történő összedolgozást választom, akkor 1,5 órát hagyom kelni (dagasztás után).

Miután megkelt, kiütögetem belőle a levegőt, és néhány percig dagasztom. Cipó alakúra formázom, liszttel meghintett sütőlapra helyezem (szilikont nem szükséges lisztezni), és meleg helyen további 45 percig hagyom pihenni.

200 °C-ra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütöm, amíg a teteje elkezd pirulni.

Amennyiben nem követjük a toszkánokat, és kevésbé sós feltétekkel fogyasztjuk, erősen ajánlott némi só hozzáadása. Nekem sokáig nem sikerült megfelelően sósra sütnöm, de ez nem befolyásolta az élvezeti értékét.:)

Focaccia, ahogy én készítem

Szeretem a fűszeres pékárukat, a kenyérbe is mindig kerülnek fűszerek, magvak, minden finomság, ami van itthon és -szerintem- illik hozzá. Szétnéztem a neten, hogy megtaláljam az igazi focaccia receptet, de valahogy egyik sem tetszett. Elővettem a jól bevált pizzatésztámat. Nem lett ugyan olyan puha, mint a bolti, de a házilag sütött kenyér sem olyan, mint a pékségek polcain figyelő társai. Pont ez a jó benne.:)

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 1 zacskó szárított élesztő, 2,5 dl langyos víz, 60 ml olaj, 1-1 teáskanál só és cukor, 2 gerezd fokhagyma, oreganó, bazsalikom, majoranna.

A hozzávalókat alaposan összegyúrom sima, rugalmas tésztává, és 1 órát kelesztem (vagy rábízom a kenyérsütő dagasztó funkciójára). Egy nagy tepsibe vagy két pizzasütő tálcára teszem, kb. 1 cm vastagságúra nyomkodom. Villával megszurkálom, belenyomkodok egész fokhagyma gerezdeket, kolbász-, paradicsom- és póréhagyma karikákat, vagy ami még eszembe jut.

200 °C-ra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt készre sütöm.

Vizes zsömle

Egyszer megpróbáltam a kedvenc zsömle tésztáját a kenyérsütőben keverni és keleszteni, de nem jött be. Most viszont nem volt kedvem a kézzel dagasztáshoz (hideg van a konyhában, főleg este), vajas zsömle nélkül pedig nem tudtam elképzeli az estét, gondoltam egyet, és a legegyszerűbb zsömletésztám hozzávalóit bepakoltam a gépbe. Apró malőr történt, véletlenül beledobtam egy darabka vajat, mert azt hittem, kell bele. Nem kellett volna. Eredetileg. Ettől függetlenül nem rontotta el, lehet, ettől lett különösen finom. Az eredmény 12 db ruganyos zsömle.

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 1 g vaj, 1/2 zacskó szárított élesztő, 1-1 kávéskanál cukor és só, 3 dl langyos víz.

A hozzávalókat beleteszem a kenyérsütő gépbe és bekapcsolom a kelesztő programot (másfél óra). Ezután öklömnyi darabokra osztom (kb. 12 db), sütőpapírral kibélelt tepsire helyezem őket. Éles késsel keresztben bevágom a zsömlék tetejét, és 30 percig letakarva pihentetem. 250°C-ra előmelegített sütőben 15 perc alatt megsütöm a zsömléket.

Nem kell, hogy megbarnuljanak. Elég, ha világosra sülnek, így lesz finom puha a héja is. Labdára távolról sem hasonlítanak, nem olyan tömörek, mint a másik recepttel készült zsömlék. Lehet, ebben az is közrejátszik, hogy több élesztőt tettem bele, mint amennyit a recept írt. A vajhoz hasonlóan ez sem volt szándékos, megbillent a zacskó, de nem tett rosszat neki. Eddig ez a legjobban sikerült zsömlém.

Zsömle vagy buci

Kb. 5 éve csak alkalomszerűen vettem bolti kenyeret, amikor nem volt alapanyag, esetleg idő az elkészítésre. Már teljesen megszoktam, hogy olyan kenyeret eszünk, ami a sütőből kerül ki. A zsömlékkel viszont nem voltam jóban. Legtöbbször csak melegszendvicsnek lehetett megenni. Mostanáig. A napokban találtam erre a receptre a neten. Gyorsan leírtam, mert pont olyannak tűnt, amilyet kerestem. Nem tévedtem. Gyors, egyszerű, és nagyon finom.

Hozzávalók 12 db-hoz: 75 dkg liszt (itt: strong white flour), 1 zacskó szárított élesztő, 2 púpos teáskanál só, 5 dl meleg víz, 1 dl tej, 1 evőkanál méz, napraforgó-, szezám-, és tökmag.

A lisztet elkeverem az élesztővel és a sóval. Magmániás lévén 3 jól megpúpozott teáskanál magot is szórok bele. A vizet, a tejet és a mézet külön összekeverem, és a lisztes keverékhez adom. Jól összedolgozom. Nem baj, ha nem lesz sima, maradhat ragacsosan. Liszttel meghintem, letakarva meleg helyen 1,5 óráig kelesztem. Ezután a tésztát öklömnyi gombócokra osztom, mindegyiket lisztezett deszkán laposra nyomkodom, aztán félbe, majd megint félbe hajtom. Így:

Hajtással lefelé sütőpapírral bélelt vagy liszttel megszórt tepsibe teszem őket (én lisztezni szoktam, újabban mosható sütőpapírt használok), a sütő aljára egy kisebb tepsivel kb. 1 l vizet teszek, és 240°C előmelegített sütőben 25 percig sütöm. Nem a vizet, hanem a zsömléket.:)

Miután egyszer lebuciztam, azóta csak így hívjuk a zsömléket. Ha jobban megnézem, tényleg inkább bucik.:)

Itt találtam: Gourmandula

Mindennapi kenyerünk

Nem sokkal azután, hogy birtokba vettem a már említett saját konyhát, elkezdtem kenyeret sütni. A hagyományos módszerrel kezdtem, azaz gyúrtam, kelesztettem, formáztam, megsütöttem. Később hozzám került anyu nem használt kenyérsütőgépe, és az időzítésnek köszönhetően akkor volt friss kenyerünk, amikor csak akartam. Aztán kijöttünk ide, a kenyérsütő pedig otthon maradt. Visszatértem az eredeti módszerhez: gyúrom, kelesztem, formázom, sütöm.:) Általában az alant látható kenyér kerül ki a kezeim alól.

Hozzávalók: 420 g liszt (itt: strong white flour), 1 tasak szárított élesztő, 1-1 teáskanál só és cukor, 25 dkg vaj, 3 dl langyos víz.

A lisztet elkeverem az élesztővel, a sóval, és a cukorral, belemorzsolom a vajat. Hozzáadom a vizet, és rugalmas tésztát gyúrok. Kivajazok egy hosszúkás formát (szilikont nem kell kivajazni), beleteszem a tésztát, és 1 órán át hagyom kelni. Előmelegített sütőben 200°C-on 30 percig sütöm.



A legritkább esetben sütöm ezt az alapváltozatot. Általában fokhagymát és rozmaringot teszek bele, vagy magyaros fűszereket és fokhagymát, esetleg olaszos fűszereket és fokhagymát. A lehetőségek tárháza végtelen.:)