Medvehagymás-snidlinges muffin

Szombaton már éppen készültünk távozni a piacról, amikor észrevettem, hogy elfelejtettük a medvehagymát. Én éppen Vera néninél nézegettem a tulipánokat, Péter kértem meg, hogy ugorjon vissza Évához egy csokor medvehagymáért. Hiba volt. :) Hozott medvehagymát, azzal nem volt baj, de kb. háromszor annyit, amennyit én gondoltam. Hiába tettem vízbe, rohamosan fonnyadt. Hétfőn még egészen tetszetős volt, akkor beletettem a salátába, de ma már valami mást szerettem volna belőle/vele készíteni. A fonnyadást azért nem úgy kell elképzelni, hogy elkezdett rohadni, mert akkor nyilván nem teszem bele semmibe, inkább kezdte elveszíteni a tartását és a szép sötét színét. Úgy gondoltam, a muffin a leggyorsabb, amit össze tudok dobni a délelőtti játszóterezés előtt, úgyhogy nekiálltam.

Hozzávalók: 15 dkg liszt, 10 dkg olvasztott vaj, 75 ml tej, 3 tojás, fél csomag sütőpor, késhegynyi szódabikarbóna (elhagyható), egy marék snidling és medvehagyma, só.

A tojásokat szétválasztom. A sárgáját habosra keverem, hozzáadom az olvasztott vajat és a tejet (a két utóbbit érdemes előtte összeönteni, hogy a tej lehűtse a forró vajat, nehogy rántotta legyen a tojásból). Hozzáadom a sütőporos (és szódabikarbónás) lisztet és a sót, jól összekeverem. A tojásfehérjét habbá verem, és óvatosan, nagy mozdulatokkal a masszába keverem.

Végül beleszórom az apróra vágott snidlinget és medvehagymát, elkeverem, hogy nagyjából egyenletesen legyen benne mindenhol.

A muffinformát papírral kibélelem és beleadagolom a masszát. 180 °C-ra előmelegített sütőben 20 percig sütöm.

Ízlés szerint lehet bele tenni sonkát és/vagy reszelt sajtot, de ezeket most kihagytam. Az előbbit azért, mert én is szerettem volna enni belőle, az utóbbit pedig azért, mert siettem.

Ha valaki kipróbálja úgy is, várom a beszámolót, és akár ide is kiteszem. ;)

Korianderes babsaláta

Múlt héten végre eljutottunk egy ismerős családhoz, akik nemrég vidékre költöztek. Sok babsalátát ettem már, de ilyen finomat még sosem. Gyorsan elkértem a receptet, és azóta már én is elkészítettem. Nem éppen randikaja, és társaságba sem igen szép dolog menni utána, de nagyon finom. :)

Hozzávalók: 2 vörösbab konzerv, 2 fej vöröshagyma, 2 púpos evőkanál cukor (nálam nyírfacukor, hogy Péter is ehesse este), ecet (nálam almaecet, mert csak ez van itthon), só, bors, víz, egész koriander mag.

A nyírfacukorhoz annyi almaecetet öntök, amennyit éppen felvesz, sózom, borsozom, és felöntöm vízzel.

A babot lecsöpögtetem, a hagymát vékonyra szeletelem. Ráöntöm a cukros-ecetes löttyöt, beleszórok kb. egy marék koriander magot. Ha szükséges, öntök még hozzá vizet. Akkor jó, ha ellepi a babot és a hagymát. Lefedem, és néhány órára a hűtőbe teszem, hogy összeérjenek az ízek.

Ízlés szerint lehet bele tenni mindenfélét. Mivel a medvehagyma szezon kellős közepén járunk, vágtam bele néhány levelet, Péter sonkával (is) megbolondította.

Nem lehet abbahagyni. :)

Húsvéti kalács 2013

Mindenféle tervem volt, hogy mit sütök idén Húsvétra, aztán nem volt kedvem kísérletezni. Talán a karácsonyi idő sem segített, nem tudom, de minimálisra vettem a sütés-főzést, azaz inkább a sütést, mert olyan nem is volt, hogy húsvéti menü. Sonkát nem vettünk, azaz nem olyat, amit az emberek ilyenkor szoktak, a főtt tojást senki sem szereti nálunk. Azt és olyat ettünk, amihez kedvünk (és alapanyag) volt.

Sonkás cuccnak betudtam, hogy a szokásos kiflibe sonkát tekertem, meg csináltam bacon-ös pizzagolyót (tudom, nem sonka, de nekem aztán mindegy, a család meg nem panaszkodott :D), összedobtam egy banános-mascarpone-s csodát (majd az is jön), és elővettem A kalácsreceptet és a kuglófformát, mert ez most a mániám. :)

A töltelékkel sem sokat vacakoltam. A legelsőként kipróbált variációt vettem elő, csak kihagytam belőle a porcukrot. Vékonyan megkentem baracklekvárral, rászórtam jó sok darált mandulát (csak szeleteltet kaptam, klopfolással zúztam porrá) és apróra darabolt (nem volt kedvem reszelni, de úgy lett volna az igazi) marcipánt.

Imádom ezt a kalácsot. Nem a leggyorsabban elkészíthető cucc, de nagyon megéri. Gyorsan szárad, de nem nagyon éri meg a másnapot. Ha meg igen, akkor kakaóval és/vagy kávéval akkor is isteni.

Ennyire kelendő. Fényképezni is alig tudtam. :)