Krumpli baconhéjban

Találtam a hűtőben bacon-t, és eszembe jutott, hogy azt mondtam, amikor megvettük, hogy nem fogom hagyni megromlani (előfordult már, hogy addig gondolkoztunk, mi is legyen vele, hogy megromlott...), úgyhogy mindenképpen azzal akartam valamit kezdeni a fiúknak. Találtam még ezt-azt. Kezdett összeállni a kép. Már csak az kellett, hogy mibe tegyem bele. A kenyérformára esett a választásom a mérete miatt. Kibéleltem sütőpapírral, és már daraboltam is a dolgokat.

Hozzávalók: szeletelt bacon (a mennyiség attól függ, mekkora a tepsi; nekem 9 vékony szelet kellett), krumpli, hagyma, lilahagyma, tejszín, fokhagyma, sajt, só, bors, görög fűszerkeverék (ez lehet bármilyen, de most erre álltam rá).

A (a sütőpapírt benne hagyva) tepsit kibéleltem a bacon szeletekkel úgy, hogy túllógjon (ezzel fogom beborítani a végén).  A tejszínt összekeverem reszelt sajttal, és fűszerezem. Ez lesz a szósz. A krumplit felkarikázom,  a hagymákat csíkokra vágom, a fokhagymát megpucolom. Ebben a sorrendben rakok mindegyikből egy réteget a bacon-re (a fokhagymákat csak beledobálom), meglocsolom egy kevés szósszal. Újabb réteg krumpli és hagyma, újabb szósz. Ezt addig csinálom, amíg el nem fogynak a zöldségek. Mindegy, mi marad a végén, mert úgysem az lesz a tetején. Ráhajtom a kilógó bacon szeleteket. Nem baj, ha egymásra fekszenek a szeletek, mert sülés közben úgyis összemennek.

Alufóliával letakarom, 220 °C-ra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütöm. Ezután leveszem a fóliát, és további 10 percre visszateszem a sülni, hogy ropogós legyen a teteje.

Állítólag finom lett. :) Amikor Gergő meglátta, elkezdte skandálni, hogy kumpi, kumpi, aztán kiette a bacon-t, a fokhagymát meg a hagymát. :)

Sajtos-répás szójafasírt zsályás csicsókával

Szombaton találtunk a piacon szép csicsókát. Még nem tudtam, mi lesz belőle, de Péter nagyon szereti, úgyhogy jött velünk. Tegnap este megkérdeztem, mi legyen ma az ebéd (mostanában este-éjszaka főzöm/sütöm meg a másnapi ebédet, hogy szabad legyen a délelőttöm), és Péter gondolkozás nélkül közölte, hogy csicsóka. OK, de mi legyen mellé? Benéztem a szekrénybe és a zöldségtároló zacskóba. Szójafasírt mellett döntöttem, mert egyrészt régen ettünk már, másrészt finom.

Hozzávalók: 1/2 zacskó szójagranulátum, 1-1 közepes répa és krumpli, 3 pici hagyma, néhány gerezd fokhagyma, 2 szelet sajt (Pannónia és cheddar volt itthon, de az utóbbit túl intenzívnek gondoltam a fasírtba, a Pannónia meg szeletben volt, ezért írtam így), zsemlemorzsa, só, bors, pirospaprika, olasz fűszerkeverék,  1/2 kg csicsóka, 1 fej fokhagyma, zsálya.

A szóját sóval, borssal és a fűszerkeverékkel összekeverem, és beáztatom. A répát, krumplit, hagymát, fokhagymát és a sajtot lereszelem (a hagymát nem fontos, de így jobban összeáll, nem lesz olyan darabos). Hozzáadom a kinyomkodott szóját, fűszerezem még sóval, borssal, pirospaprikával. Alaposan összekeverem, majd annyi zsemlemorzsát adok hozzá, hogy könnyen formázható masszát kapjak. Golyókat formázok belőle, egyenként megforgatom zsemlemorzsában, és sütőpapírral kibélelt tepsi egyik felébe  rakosgatom.

A csicsókát alaposan megmosom és mosogatószivaccsal megdörzsölöm. Ahol szükséges, a héját is levágom, de ha lehet, rajta hagyom, hogy ne essen szét sütés közben. Nagyobb kockákra vágom, megszórom sóval és zsályával, mellédobálok 1 fej gerezdekre szedett (héjas) fokhagymát. Meglocsolom olajjal, és alaposan összekeverem, hogy mindenhova jusson a fűszerből. A tepsi másik felére rendezem.

A szójafasírtot meglocsolom olajjal, és az egészet betolom a 220 °C-ra előmelegített sütőbe. Kb. 30 percig sütöm, de az sem baj, ha egy kicsit még marad a forró (kikapcsolt) sütőben.

Nem lehet abbahagyni. :)

Babos quiche

Kedden derült ki számomra, hogy ma érkezik hozzánk anyu és egy kolléganője. Valami továbbképzésre vagy tanfolyamra jönnek a városba, csak 1-2 órára, előtte-utána felugranak. A tudománykodás csak a délelőttre vonatkozott, így gondoltam, ebéddel várom őket. Mivel hétvégén nem leszünk itthon, nem volt nagybevásárlás a héten (kicsi sem igazán), elég rövid volt a lista, amit az itthon készleten lévő dolgokból pattintani tudok. Végül a quiche-re szavaztam. Igen, megint. Most, hogy végre találtam egy olyan receptet, amit nem lehet elrontani (amit nekem nem sikerül, azt nem lehet :D), sorozatgyártásba kezdtem, amíg a környezetem meg nem unja. :)

Nem volt itthon tejszín, így kicsit át kellett variálni a már átvariált receptet, de nem volt panasz.

Hozzávalók:

a tésztához: 1 bögre liszt, 10 dkg vaj, só, 4 evőkanál hideg víz;

a töltelékhez: 4 tojás, 2 evőkanál liszt, 2 bögre felkockázott sajt, só, bors, 1 fej kockára vágott hagyma, 10 dkg bab (konzerv), 1 (kis) pohár tejföl, 1,5 dl tej.

A tésztához elkeverem a sót a liszttel, belemorzsolom a vajat, hozzáadom a vizet és jól összedolgozom. Ha nagyon ragad, mehet bele még egy kis liszt. (Nekem mindig kell.) Szilikon formába teszem, és egyenletesre nyomkodom úgy, hogy a peremére is jusson.

A töltelékhez a lisztet elkeverem a tojásokkal, hozzáadom a tejet, a tejfölt, a hagymát és a babot. Sózom, borsozom, belekeverem a sajtot. A tésztával kibélelt formába öntöm, elrendezem a darabos dolgokat, hogy mindenhova egyenletesen jusson.

180 °C-ra előmelegített (légkeveréses) sütőben 40-45 percig sütöm, amíg elkezd pirulni a teteje. Nekem 40 perc elég szokott lenni. Tálalás előtt hagyom hűlni, hogy könnyen lehessen szeletelni.

Először megijedtem, hogy a szép magasra feljött cucc összeesett, amikor elkezdett hűlni, de minden alkalommal ez történik, úgyhogy gyanítom, ilyennek kell lennie. :)

Zelleres quiche

Borzalmas éjszaka van a hátunk mögött, senki sem aludt az éjjel. Nem önszántunkból, azaz hármunk közül ketten nem önszántunkból választottuk az ébrenlétet. Családunk legfiatalabb tagja pörgetett minket rendesen. Hullák vagyunk. Élőhullák, tehát enni kell. Gondolom, mondanom sem kell, hogy egyetlen porcikám sem kívánta a főzést. Pörgettem kicsit az agyam, mit lehetne gyorsan és egyszerűen összedobni a meglévő alapanyagokból. Végül úgy döntöttem, megpróbálom a quiche-t, amivel Íroszágban ugyan csúfos kudarcot vallottam, de most egy olyan receptet találtam, ami sokkal egyszerűbbnek és gyorsabbnak tűnt. Nekiálltam. Ahogy általában, valamennyit most is módosítottam a recepten. Egészen egyszerűen azért, mert kevesebb tejföl volt itthon, tejszín viszont dögivel, és a töltelékbe valók sem álltak készleten. Az került bele, amit Péter szeret (és volt is itthon).

Hozzávalók

a tésztához: 1 bögre liszt, fél teáskanál só, 10 dkg vaj, 3-4 evőkanál hideg víz;

a töltelékhez: 4 tojás, 2 evőkanál liszt, 2 bögre kockára vágott sajt, fél pohár tejföl, 2 dl tejszín, 1 hagyma, pár szál angol zeller (vagy halványító zeller, ki hogy ismeri) só, bors.

A lisztet elkeverem a sóval, belemorzsolom a vajat, és a vízzel képlékeny masszát gyúrok. Nekem olyan lett, mint a puha gyurma. Kb. 3 mm vastagságúra nyújtom, beleteszem a sütőformába (Tupperware kerek tortaformát használtam) úgy, hogy a forma oldalára is kerüljön belőle.

A töltelékhez összekeverem a lisztet a tojással, hozzáadom a tejfölt és a tejszínt. Belekeverem a sajtot, a kockára vágott hagymát, a felkarikázott zellert, sózom, borsozom. Jól elkeverem, és a tésztával kibélelt sütőformába öntöm.

180 °C-ra előmelegített sütőben (légkeveréses) kb. 45 percig sütöm. Tálalás előtt érdemes kicsit várni, amíg kihűl, hogy könnyebb legyen szeletelni.

Itt találtam: NOSALTY

Burgonyás-sajtos muffin

Jó ideje nem jártam erre, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy nem is ettünk semmi újat. Egyszerűen örültem, ha alkottam valami ehetőt, néha valami újat (régit, kéket, kölcsöncuccot... :D), de a dokumentálásra, lejegyzésre már nem maradt energiám. Van alibim, bár ez akkor sem szép dolog. Igyekszem behozni a lemaradást.

Kezdjük a pótlást a szilveszteri/újévi alkotásokkal!

Mivel az utolsó gyermek által engedélyezett szilveszteri buliba valami normális ennivaló volt a belépő (nem chips és társai), és arra gondoltam, mindenki szendvicset fog gyártani, vagy valami hasonlót, mást szerettem volna. Felcsaptam a netet, és hosszasan keresgéltem olyan sós muffin receptet, amihez volt itthon hozzávaló. Így akadtam erre. Kicsit átvariáltam, kiegészítettem, de az alapján nem változtattam.

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 1 teáskanál sütőpor, 1 tojás, 5 evőkanál főtt, áttört burgonya, 10 dkg reszelt sajt, 3 dl tej, 1 dl olaj, 2 kávéskanál só, 1 paradicsom, 1 fej hagyma.

Egy nagyobb tálban összekeverem a burgonyát a tojással, tejjel, olajjal, sajttal és a sóval. A lisztet elkeverem a sütőporral, és a burgonyás masszához adom. A paradicsomot és a hagymát kockákra vágom, és óvatosan a tésztába keverem.

A muffinformát kivajazom, belekanalazom a tésztát, és kb. 180°C-ra előmelegített sütőben 30 percig sütöm, amíg a teteje aranybarna lesz.

A tetejére lehet szórni sajtot. Én elfelejtettem, de nélküle is finom volt.

Itt találtam: Házias konyha

Sajtos mártogatós

Mivel mindig elcsúszok időben, valamit ki kellett találni, amit vendégek elé rakhatok, amíg elkészül a kaja. Már a bevásárlásnál éreztem, hogy szükségem lesz rá. Milyen igazam lett!

Hozzávalók: 2 rúd krémsajt (Mackót használtam, de a Camping és tökéletes), 1 nagy pohár tejföl, só, bors, zöldfűszerek.

A sajtot egy tálba nyomom, hozzákeverem a tejfölt, amíg az egész kellemesen mártogatható állagú lesz. Beleteszem a fűszereket (ízlés szerint), és alaposan összedolgozom. Úgy jó, ha nem ragad, de nem is folyik le a belemártott cuccról.

Uborkát, karalábét és répát vékony, de nem elhajló csíkokra vágok, ezeket kínálom mártogatnivalóknak. Bármilyen zöldséget lehet bele mártogatni, akár zöldhagymát is, de még pirítóssal is finom. Próbáltuk... miután elfogyott a zöldség. :)