Korianderes krumplisaláta

Úgy terveztem, hogy babsalátát (is) készítek a teraszbulira, de elfelejtettem babot venni. A tervek között szerepelt a hagymás krumplisaláta tartárral, de végül a kettőből lett egy, azaz a babot krumplival helyettesítettem.

Hozzávalók: 1 kg krumpli, 1 nagy fej lilahagyma, 2 evőkanál barnacukor (vagy nyírfacukor; kristálycukorral is lehet, de azt nem tartok itthon), almaecet, só, bors, 1 evőkanál egész koriandermag, víz.

A krumplit megpucolom, megfőzöm. A hagymát kettévágom, majd vékonyan felszeletelem. Egy kisebb tálba teszem a cukrot és annyi almaecetet adok hozzá, amennyit felvesz. Sózom, borsozom, beleteszem a koriandert, és felöntöm vízzel. Alaposan összekeverem, hogy eloldódjon a cukor.

Ha a krumpli kihűlt, karikákra vágom, a hagymával együtt beleteszem egy nagyobb tálba. Ráöntöm az öntetet, és óvatosan összeforgatom, hogy mindenhova jusson, de ne törjön össze a krumpli. Lefedve kis időre a hűtőbe teszem.

Minél többet áll fogyasztás előtt, annál jobb. :)

Pizzás papucs

Valami újat akartam kipróbálni, de nem bíztam a véletlenre, hanem egy régi, jól bevált receptet szedtem elő. Reggelire szerettem volna sütni valamit, és első gondolatom a lekváros kifli volt, de aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha valami sósat sütnék. Volt még gomba a hűtőben, az ötlet gyorsan megszületett.

Hozzávalók: 40 dkg liszt, 2,5 dl tej, 1-1 evőkanál barnacukor és só, 1-1 evőkanál extra szűz olívaolaj és tejföl (lehet kefír is, de nekem általában ez van itthon), fél csomag szárított élesztő; a tetejére 3 evőkanál magkeverék, 1 kis fej hagyma, fokhagyma, 3 gomba, reszelt sajt, paradicsompüré (nálam anyu házi pirosaranya), pizzafűszer.

A hozzávalókat (a tejjel, az olajjal és a tejföllel kezdve) a kenyérsütőbe pakolom, és elindítom a dagasztó-kelesztő programot. Amikor készen van, lisztes deszkán átgyúrom, két részre osztom. Ujjnyi vastag körlappá nyújtom, és négy részre osztom. A szélesebb résznél kezdve feltekerem, hogy kifliformákat kapjak, de nem hajlítom meg, hanem egyenesen hagyva teszem a sütőpapírral bélelt tepsibe.

Éles késsel mélyen bevágom a kifliket, hogy szétnyíljanak. A vágásba 2 kiskanál paradicsompürét teszem, erre az apró kockára vágott hagymát, fokhagymát és gombát, végül az egészet lefedem reszelt sajttal. 

200 °C-ra előmelegített sütőben (alsó-felső sütés, középen) kb. 30 perc alatt megsütöm. Akkor jó, ha már pirulnak a végek. :)

Nem lehet abbahagyni...

Cseresznyés-csokis muffin

Gergő szemszögéből :)

Tegnap délután kiflit szerettem volna sütni, hogy legyen mit reggelizni, és csak a szerencsén múlt, hogy nem pazaroltam el a hozzávalókat. Az volt a szerencsém, hogy Gergő aludt, és nem akartam zörögni a kenyérsütőgéppel, így kézzel készültem dagasztani. Az élesztőnél elakadtam. Szidtam magam, mert legutóbb, amikor sütöttem, és az utolsó zacskóval bontottam föl, mondtam is Péternek, hogy kell venni, de elfelejtettem felírni a listára. A száraz és a nedves hozzávalókat külön tálban eltettem későbbi felhasználásra, és kerestem az alternatív megoldást, amivel kitömhetjük a gyomrunkat reggel. Szétnéztem a lakásban, és megláttam a muffinos szakácskönyvet. Megvilágosodtam. Muffin! Ez az! Találtam egy elég jól variálható alapreceptet, azt feltuningoltam ezzel-azzal, és máris készen volt a reggelinek való. Persze, Gergő alig várta, hogy ehetőre hűljön, úgyhogy csak remélhettem, hogy marad valami reggelire is. :)

Hozzávalók (konyhai mérőkanállal mértem mindent, így űrmértékben adom meg): 3 dl liszt, 1,5 dl barnacukor, 1 tojás, 2 dl tejszín, 75 ml olaj, 1-1 kiskanál sütőpor és szódabikarbóna, pici só, egy marék cseresznye, csokikrém (65-70 %-os cskokoládétfolyamatos keverés mellett) felolvasztottam tejben, adtam hozzá néhány evőkanál barnacukrot).

A lisztet elkeverem a sóval, sütőporral és a szódabikarbónával. Belekeverem a többi hozzávalót, és alaposan összedolgozom. Beleszórom a magozott és apróra vágott cseresznyét (bármilyen apróra vágott gyümölccsel helyettesíthető, de nekem most ez volt itthon).

A muffinsütő mélyedéseit kibélelem papírral, és kb. háromnegyed részig töltöm a masszával. 200 °C-ra előmelegített sütőben kb. 20-25 percig sütöm. Amikor kihűlt, 2-3 kiskanál csokikrémet teszek a tetejére és késsel elkenem. Érdemes megvárni, hogy elhűljön a muffin, különben lecsorog a krém. Én így jártam. :)

Medvehagymás-snidlinges muffin

Szombaton már éppen készültünk távozni a piacról, amikor észrevettem, hogy elfelejtettük a medvehagymát. Én éppen Vera néninél nézegettem a tulipánokat, Péter kértem meg, hogy ugorjon vissza Évához egy csokor medvehagymáért. Hiba volt. :) Hozott medvehagymát, azzal nem volt baj, de kb. háromszor annyit, amennyit én gondoltam. Hiába tettem vízbe, rohamosan fonnyadt. Hétfőn még egészen tetszetős volt, akkor beletettem a salátába, de ma már valami mást szerettem volna belőle/vele készíteni. A fonnyadást azért nem úgy kell elképzelni, hogy elkezdett rohadni, mert akkor nyilván nem teszem bele semmibe, inkább kezdte elveszíteni a tartását és a szép sötét színét. Úgy gondoltam, a muffin a leggyorsabb, amit össze tudok dobni a délelőtti játszóterezés előtt, úgyhogy nekiálltam.

Hozzávalók: 15 dkg liszt, 10 dkg olvasztott vaj, 75 ml tej, 3 tojás, fél csomag sütőpor, késhegynyi szódabikarbóna (elhagyható), egy marék snidling és medvehagyma, só.

A tojásokat szétválasztom. A sárgáját habosra keverem, hozzáadom az olvasztott vajat és a tejet (a két utóbbit érdemes előtte összeönteni, hogy a tej lehűtse a forró vajat, nehogy rántotta legyen a tojásból). Hozzáadom a sütőporos (és szódabikarbónás) lisztet és a sót, jól összekeverem. A tojásfehérjét habbá verem, és óvatosan, nagy mozdulatokkal a masszába keverem.

Végül beleszórom az apróra vágott snidlinget és medvehagymát, elkeverem, hogy nagyjából egyenletesen legyen benne mindenhol.

A muffinformát papírral kibélelem és beleadagolom a masszát. 180 °C-ra előmelegített sütőben 20 percig sütöm.

Ízlés szerint lehet bele tenni sonkát és/vagy reszelt sajtot, de ezeket most kihagytam. Az előbbit azért, mert én is szerettem volna enni belőle, az utóbbit pedig azért, mert siettem.

Ha valaki kipróbálja úgy is, várom a beszámolót, és akár ide is kiteszem. ;)

Korianderes babsaláta

Múlt héten végre eljutottunk egy ismerős családhoz, akik nemrég vidékre költöztek. Sok babsalátát ettem már, de ilyen finomat még sosem. Gyorsan elkértem a receptet, és azóta már én is elkészítettem. Nem éppen randikaja, és társaságba sem igen szép dolog menni utána, de nagyon finom. :)

Hozzávalók: 2 vörösbab konzerv, 2 fej vöröshagyma, 2 púpos evőkanál cukor (nálam nyírfacukor, hogy Péter is ehesse este), ecet (nálam almaecet, mert csak ez van itthon), só, bors, víz, egész koriander mag.

A nyírfacukorhoz annyi almaecetet öntök, amennyit éppen felvesz, sózom, borsozom, és felöntöm vízzel.

A babot lecsöpögtetem, a hagymát vékonyra szeletelem. Ráöntöm a cukros-ecetes löttyöt, beleszórok kb. egy marék koriander magot. Ha szükséges, öntök még hozzá vizet. Akkor jó, ha ellepi a babot és a hagymát. Lefedem, és néhány órára a hűtőbe teszem, hogy összeérjenek az ízek.

Ízlés szerint lehet bele tenni mindenfélét. Mivel a medvehagyma szezon kellős közepén járunk, vágtam bele néhány levelet, Péter sonkával (is) megbolondította.

Nem lehet abbahagyni. :)

Húsvéti kalács 2013

Mindenféle tervem volt, hogy mit sütök idén Húsvétra, aztán nem volt kedvem kísérletezni. Talán a karácsonyi idő sem segített, nem tudom, de minimálisra vettem a sütés-főzést, azaz inkább a sütést, mert olyan nem is volt, hogy húsvéti menü. Sonkát nem vettünk, azaz nem olyat, amit az emberek ilyenkor szoktak, a főtt tojást senki sem szereti nálunk. Azt és olyat ettünk, amihez kedvünk (és alapanyag) volt.

Sonkás cuccnak betudtam, hogy a szokásos kiflibe sonkát tekertem, meg csináltam bacon-ös pizzagolyót (tudom, nem sonka, de nekem aztán mindegy, a család meg nem panaszkodott :D), összedobtam egy banános-mascarpone-s csodát (majd az is jön), és elővettem A kalácsreceptet és a kuglófformát, mert ez most a mániám. :)

A töltelékkel sem sokat vacakoltam. A legelsőként kipróbált variációt vettem elő, csak kihagytam belőle a porcukrot. Vékonyan megkentem baracklekvárral, rászórtam jó sok darált mandulát (csak szeleteltet kaptam, klopfolással zúztam porrá) és apróra darabolt (nem volt kedvem reszelni, de úgy lett volna az igazi) marcipánt.

Imádom ezt a kalácsot. Nem a leggyorsabban elkészíthető cucc, de nagyon megéri. Gyorsan szárad, de nem nagyon éri meg a másnapot. Ha meg igen, akkor kakaóval és/vagy kávéval akkor is isteni.

Ennyire kelendő. Fényképezni is alig tudtam. :)

Csokis-mogyorós hokkaido kalács

Újra itt a Húsvét, jöhetnek a kalácsok. Gondoltam, kipróbálom a jól bevált receptet új töltelékkel. Felcsaptam a konyhaszekrényt, és választottam két dolgot, ami szerintem összeillik, így lett az idei első húsvéti kalács mogyorós-étcsokis-porcukros. (Fontos, hogy a mogyoró sózatlan legyen.)

Az étcsokit lereszeltem, a mogyorót klopfolóval apróra törtem.

Egészben. Frissen sülve.

Csirkekuglóf

Régen szemeztem ezzel a recepttel. Szeretem a szokásostól eltérő dolgokat és megoldásokat, ezért is tetszett meg. Elég sokat vártam a megvalósítással. Ennek több oka is van. Egyrészt általában kétfélét főzök (hússal és hús nélkül), így nincs időm csak az egyikkel ennyit pepecselni, másrészt mindig más lesz a csirkemellből. Talán az utóbbi az első következménye. :)

Tegnap azzal a szándékkal vettem ki a fagyasztóból a csirkemellet, hogy nekiállok. Szerencsére lehetőségem is volt rá, mert Péternek nem kellett korán kezdeni a munkát, tudott vonatozni meg labdázni, amíg én alkottam. Kicsit átalakítottam a receptet (nyilván :D), mert nem túl tojásos a család húsevő része (sem).

Hozzávalók: 1 csirkemell, 6 (keskeny) szelet bacon, 1 fej lilahagyma, 1 (lila)krumpli, 200 g reszelt sajt, 3 tojás, só, bors, vegamix, petrezselyem.

A csirkemellet felkockázom, a fűszerekkel (a petrezselyem kivételével) összekeverem. A kuglófformát alaposan kikenem vajjal, és az alján elrendezem a csirkemell felét.

Körkörösen ráteszem a bacon felét (3 szelet) úgy, hogy minél jobban befedje a csirkét. Szét lehet vágni kisebb darabokra a bacont, hogy könnyebben lehessen pakolgatni, de túl kicsire nem érdemes, mert nem lesz szép réteges.

Erre kerül a hagyma szépen elrendezve, majd a karikára vágott krumpli. Igyekszem minél egyenletesebben pakolgatni, hogy a többi réteg ne csússzon el.

Az egészet megszórom a sajt felével. Szépen egyenletesen, hogy mindenhova jusson, és megszórom petrezselyemmel.

Jöhet az újabb réteg csirke és bacon. A tetejére szórom a maradék sajtot.

Az egészet leöntöm 3 felvert tojással, lefedem alufóliával, és 170 °C-ra előmelegített sütőbe tolom. 1 órán keresztül sütöm, majd leveszem a fóliát és 10 percre visszateszem a sütőbe.

Különösebb köret nem szükséges hozzá, hiszen van benne krumpli. Nem fontos egyébként a lilakrumpli, csak szerettem volna egy kis színt tenni bele.

Itt találtam: Eve ad Apple

Hamis tiramisu

Szeretem a kávés édességeket, de a tiramisuval sosem voltam jóban. A nyers tojás az oka. Képtelen vagyok elfogadni, hogy fogják az emberek a nyers tojást, és beleteszik édességekbe. Azt már megszoktam, hogy egyes húsételek szinte nyersen kerülnek az asztalra, de azt úgysem eszem meg. Az édesség viszont más dolog. Azzal nincs bajom, ha bele van sütve (piskótát, muffint, bejglit nehezen lehetne nélküle sütni), de nagyon nem szeretem, ha nyers vagy félig sült. Így nálam nem játszik pl. a brownie (megsütöm, de nem nagyon eszem), mert olyan, mintha nyers lenne a belseje, pedig nem. Tudom, az én bajom, kihagyok egy csomó jó dolgot. :)

3 éve anyu kísérletezett alternatív tiramisu recepttel, de nem lett belőle nagy kedvenc. Talán azért, mert sok olyan sütije van, amire durván rákattant a család, így erre nem kerül sor, de az is lehet, hogy rosszul indított (már a tiramisu), mert amikor először kóstoltam, rosszul lettem tőle. Később kiderült, hogy az már Gergő jelentkezése volt, de arról a tiramisuról már ez jut eszembe. Anyu vaníliapudinggal készítette, de az valami miatt nem tetszett. Annyira egyszerű megoldásnak tűnt. Valami másra vágytam, nem akartam elintézni azzal, hogy belevágom a pudingot.

A megoldást az adta, amikor megtaláltam-továbbfejlesztettem a kávés tortát. Kis átalakítás, és készen is volt a tiramisu.

Hozzávalók: 300 g babapiskóta, 2,5 dl erős kávé, 500 g mascarpone, 150 g porcukor, 4 dl habtejszín, 1 teáskanál vaníliaaroma (vagy egy zacskó vaníliáscukor), 1 evőkanál rum.

A kávét lefőzöm és hagyom kihűlni, majd belekeverem a rum felét.

A mascarponét simára keverem a porcukorral, belekeverem a  vaníliát, a rum felét, és a kávéból kb. 10 teáskanálnyit. A tejszínt kemény habbá verem (a vajasodás elkerülése érdekében mostanában visszaszoktam a kézi habverőre), és a mascarponés masszához adom.

Akkora tálba öntöm a kávét, hogy beleférjen egy babapiskóta teljes hosszában, de félig se merüljön el benne. A babapiskóták mindkét oldalát belemártom a kávéba, és egy bármilyen tál aljára pakolom. Egy sor piskótára kicsivel több krémet teszek, mint ami ellepi. Kakaóport szórok rá, és jöhet az újabb réteg kávéba mártott piskóta, arra újabb krém és kakaópor. Addig rakom, amíg el nem fogy a babapiskóta. A tetejére bőven hagyok krémet, és vastagon megszórom kakaóporral.

Fogyasztás előtt ajánlott egy napra a hűtőben pihentetni, hogy összeérjenek az ízek és megpuhuljon a babapiskóta, de nem bírtam annyit várni. A délután készült cuccot este meg kellett kóstolnom.

Gyerekbarát verzió: kávé helyett macikávé, rum helyett rumaroma.

Egészben sült töltött krumpli

A Facebook-on keringett néhány hete ez a recept. Amint megláttam, tudtam, hogy amint lehetőségem lesz rá, kipróbálom. Nem vártam vele sokat, kiválogattam a legnagyobb krumplikat, és nekiálltam. Könnyűnek tűnik, és valóban az, csak elég időigényes, ezzel számolni kell. Annyira bejött az egész családnak, hogy legközelebb már direkt ehhez vettük a nagyobb krumplikat (tapasztalat alapján a fabiolából lesz a legjobb).

Hozzávalók:

Annyi krumpli, amennyi elfér egy tepsin (nem érdemes keveset sütni). Méretre mindegy, milyenek, csak egyformák legyenek, ez a sütési idő miatt fontos. Nálunk a nagyobb krumplik játszanak, főleg azért, mert könnyebb megtölteni, de tényleg mindegy. :)

Tölteléknek: vékonyra szeletelt sajt (ez mindenképpen, a többi szabadon variálható), bacon, kolbász, szalámi, gomba, hagyma...

Elkészítés:

A krumplikat alaposan megmosom, a héjukat megdörzsölöm, de nem pucolom meg. Mindegyiket bevagdosom kb. 2-3 mm távolságban úgy, hogy alul egyben maradjanak, a tetejüket megkenem sós étolajjal, hogy belefolyjon a vágásokba. 220 °C-ra előmelegített (légkeveréses) sütőben 40 percig sütöm. Amikor megsült, a vágásokba rakosgatom a vékonyra szeletelt mindenfélét, és az egészet 10 percre visszatolom a sütőbe. Mivel minden vékony, ennyi idő alatt megsülnek.

Mivel van benne minden, különösebb köretet nem igényel, de érdemes kipróbálni fűszeres-tejfölös mártogatóssal (olaszos fűszerkeverékkel és pici sóval alaposan kikeverem a tejfölt, esetleg öntök hozzá pici tejszínt). Betegre tudom magam enni belőle...

Látványra nem a legszebb, de az íze a lényeg.