 |
| Gergő szemszögéből :) |
Tegnap délután kiflit szerettem volna sütni, hogy legyen mit reggelizni, és csak a szerencsén múlt, hogy nem pazaroltam el a hozzávalókat. Az volt a szerencsém, hogy Gergő aludt, és nem akartam zörögni a kenyérsütőgéppel, így kézzel készültem dagasztani. Az élesztőnél elakadtam. Szidtam magam, mert legutóbb, amikor sütöttem, és az utolsó zacskóval bontottam föl, mondtam is Péternek, hogy kell venni, de elfelejtettem felírni a listára. A száraz és a nedves hozzávalókat külön tálban eltettem későbbi felhasználásra, és kerestem az alternatív megoldást, amivel kitömhetjük a gyomrunkat reggel. Szétnéztem a lakásban, és megláttam a muffinos szakácskönyvet. Megvilágosodtam. Muffin! Ez az! Találtam egy elég jól variálható alapreceptet, azt feltuningoltam ezzel-azzal, és máris készen volt a reggelinek való. Persze, Gergő alig várta, hogy ehetőre hűljön, úgyhogy csak remélhettem, hogy marad valami reggelire is. :)
Hozzávalók (konyhai mérőkanállal mértem mindent, így űrmértékben adom meg): 3 dl liszt, 1,5 dl barnacukor, 1 tojás, 2 dl tejszín, 75 ml olaj, 1-1 kiskanál sütőpor és szódabikarbóna, pici só, egy marék cseresznye, csokikrém (65-70 %-os cskokoládétfolyamatos keverés mellett) felolvasztottam tejben, adtam hozzá néhány evőkanál barnacukrot).
A lisztet elkeverem a sóval, sütőporral és a szódabikarbónával. Belekeverem a többi hozzávalót, és alaposan összedolgozom. Beleszórom a magozott és apróra vágott cseresznyét (bármilyen apróra vágott gyümölccsel helyettesíthető, de nekem most ez volt itthon).
A muffinsütő mélyedéseit kibélelem papírral, és kb. háromnegyed részig töltöm a masszával. 200 °C-ra előmelegített sütőben kb. 20-25 percig sütöm. Amikor kihűlt, 2-3 kiskanál csokikrémet teszek a tetejére és késsel elkenem. Érdemes megvárni, hogy elhűljön a muffin, különben lecsorog a krém. Én így jártam. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése