Mindenféle tervem volt, hogy mit sütök idén Húsvétra, aztán nem volt kedvem kísérletezni. Talán a karácsonyi idő sem segített, nem tudom, de minimálisra vettem a sütés-főzést, azaz inkább a sütést, mert olyan nem is volt, hogy húsvéti menü. Sonkát nem vettünk, azaz nem olyat, amit az emberek ilyenkor szoktak, a főtt tojást senki sem szereti nálunk. Azt és olyat ettünk, amihez kedvünk (és alapanyag) volt.
Sonkás cuccnak betudtam, hogy a szokásos kiflibe sonkát tekertem, meg csináltam bacon-ös pizzagolyót (tudom, nem sonka, de nekem aztán mindegy, a család meg nem panaszkodott :D), összedobtam egy banános-mascarpone-s csodát (majd az is jön), és elővettem A kalácsreceptet és a kuglófformát, mert ez most a mániám. :)
A töltelékkel sem sokat vacakoltam. A legelsőként kipróbált variációt vettem elő, csak kihagytam belőle a porcukrot. Vékonyan megkentem baracklekvárral, rászórtam jó sok darált mandulát (csak szeleteltet kaptam, klopfolással zúztam porrá) és apróra darabolt (nem volt kedvem reszelni, de úgy lett volna az igazi) marcipánt.
Imádom ezt a kalácsot. Nem a leggyorsabban elkészíthető cucc, de nagyon megéri. Gyorsan szárad, de nem nagyon éri meg a másnapot. Ha meg igen, akkor kakaóval és/vagy kávéval akkor is isteni.
 |
| Ennyire kelendő. Fényképezni is alig tudtam. :) |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése