Valahol azt olvastam, hogy a csőben sült kifejezés valójában azt jelenti, hogy a sütőben készül, és a sütő maga a cső. Nem olvastam utána, nem győződtem meg az állítás valóságtartalmáról, de úgy döntöttem, elhiszem. Ha kiderül, hogy nem így van, majd találok valami más nevet ennek az ételnek, de addig marad, mert rövid, velős és különböző tölteléket jelenthet.
A világ egyik leggyorsabb étele. A legtöbb macera a besamellel van, de az sem vészes.
Mennyiséget nem írok, mert attól függ, hány személyre készítem. Nekünk bőven elég 6-7 db, de nem eszünk (egyszerre) sokat, és az egyik családtag másfél éves. :)
Hozzávalók: cannelloni, töltelék (variációk lejjebb), paradicsomszósz, besamel, reszelt sajt.
Egy tepsit kibélelek sütőpapírral (furcsa lehet, de jobban megbízom benne, mint a kivajazásban). A cannellonit megtöltöm a töltelékkel, és a tele hengereket egymás mellé helyezem úgy, hogy 1-1,5 cm rés maradjon közöttük, hogy legyen hely dagadni. Leöntöm paradicsomszósszal (ez lehet házi is, de mostanában rászoktam a Dolmio szószaira, úgyhogy csalok :D), és az egészet befedem egy közepesen sűrű besamel szósszal.
200°C-ra előmelegített sütőben kb. 20 percig sütöm, aztán megszórom a reszelt sajttal, és még visszateszem a sütőben kb. 10 percre.
Frissen az igazi, de érdemes egy kicsit várni, hogy könnyebb legyen kiszedni.
Variációk töltelékre, amiket már kipróbáltam:
1) körözött (túró, pici tejföl, só, bors, pirospaprika, őrölt kömény);
2) apróra vágott vegyes zöldség, ami éppen van otthon, sajt (ha ezt választom, az összeállításnál a paradicsomszószt megszórom olasz fűszerkeverékkel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése