Palacsintatésztában sült mindenféle kuszkusszal

Az Aldiban járva érdekes dolgot láttam meg a polcon. A felirat alapján kuszkuszt takart a csomagolás. Figyelemfelkeltő elnevezésük volt: hot and spicy és coriander and lemon. Gondoltam, teszek egy próbát.

A citromosat halhoz ajánlották. Aznap az volt Attilának a vacsora egy -szégyellem bevallani- félkész rántott hallal. Erre futotta az időmből. Tetszett neki, így bátran nyúltam a másik dobozhoz. Rántani akartam mellé valamit, de mivel nem volt itthon zsemlemorzsa, mást kellett kitalálnom. Gondoltam egy merészet, és palacsintatésztába forgattam mindent, amit arra érdemesnek éreztem.:) Nem bántam meg.

Hozzávalók: liszt, tojás (vagy Orgran No Egg tojáspótló), tej, só, víz, olaj, fűszerek, kuszkusz.

A szokásosnál sűrűbb palacsintatésztát készítek, ízlés szerint beleszórók zöldfűszereket vagy akár magyaros fűszereket, ahogy tetszik. Kiklopfolt, besózótt sertésszeleteket, gombafejeket, hagymakarikákat forgatok bele. Bő, forró olajban pirosra sütöm őket.

A kuszkuszhoz annyi forró vizet adok, hogy éppen nem lepje el, egyet forralok rajta, majd félrehúzva, fedő alatt tartom kb. 3 percig. Ennyi. A világ legegyszerűbb körete és nagyon finom. Attila első kóstoláskor azt mondta, talán jobb a rizsnél is.;)

Éreztem, hogy nem az ilyen előre ízesített kuszkusz az egyetlen a piacon, ezért nyitott szemmel jártam, és megtaláltam a natúr változatot. Régen piszkálta már a fantáziámat, mert hallottam már néhány helyen, mégis kellett a lökés, meg kellett látnom a konyhakész verziót az Aldiban. Tulajdonképpen csak annyiban különbözik a simától, hogy van benne mindenféle fűszer. Nincs előfőzve, hiszen mindössze 3 perc alatt készen van. Ráadásul, ha a simát veszem, úgy fűszerezem, ahogy csak akarom.

Babpástétom

Nem volt kedvem főzni, viszont éhes voltam. A jól bevált módszert alkalmaztam, azaz kinyitottam a konyhaszekrényt és a hűtőt, megnéztem, a kettő tartalmából mit lehetne könnyen és gyorsan összehozni. Így ettem aznap ebédre babpástétomos kenyeret.

Hozzávalók: 1/2 konzerv vörösbab, 1 kis fej hagyma, 1 gerezd fokhagyma, só, bors, 2-3 evőkanál mustár, kisebb darab vaj.

A Konyhai Mindentudóban (Tupperware) apróra vágtam a hagymát és a fokhagymát. Hozzáadtam a lecsöpögtetett babot, a mustárt és a vajat, sóztam, borsoztam. Alaposan összekevertem, amíg kenhető állagú lett.

Kenyérre kenve, paradicsomkarikával isteni.

A paradicsomot a masszába is bele lehet tenni, de akármilyen (párolt, vagy főtt) zöldséggel kiegészíthető.

Vendégváró falatok Ágitól, és annak vega változata

Mostanában kicsit pihent a blog, mivel a fényképező feladta a harcot saját maga ellen. Fénykép nélkül ki látott konyhás blogot? Na, majd most. Mivel a gép továbbra sem akarja az igazságot, egy ideig kép nélkül kerülnek ide az ételek, aztán majd pótolom, ha lesz mivel.

Valamikor nyáron Áginál jártam, ő adta a követező vendégváró falat receptjét és ötletét. A vega változat már az én szüleményem, hogy nekem se kelljen vágyakozva néznem, ahogy a húsevők falatoznak.:)

Hozzávalók:

az eredetihez: tortilla lapok, torma, salátalevél, sonka;

a vega változathoz: tortilla lapok, zöldségkrém (párolt cukkíni, hagyma, fokhagyma, mustár, tejföl, só, bors a Konyhai Mindentudóban pépesre keverve), salátalevél.

A tortilla lapokat pár másodpercig melegítem a mikróban, megkenem tormával vagy a zöldségkrémmel, befedem sonkával és megmosott salátalevéllel (a vega változatból a sonka értelemszerűen kimarad:D). Szorosan összetekerem, becsavarom alufóliába, hogy biztosan ne essen szét, és néhány órára a hűtőbe teszem. Tálalás előtt kicsomagolom, karikákra vágom, és egymás mellé pakolva tányérra rakom.

Aggódtam, hogy szét fog esni, de esze ágában sem volt.:)

Apró megjegyzés, hogy bár 2 húsevő és 1 vega számára készültek, a vega változat hamarabb elfogyott. Ezzel nem azt mondom, hogy az volt a jobb, inkább azt, hogy nem minden rossz egy húsevőnek, amiben nincs hús.;)